Seite 222 [222]
OCR
220 MENDLY DOROTTYA — MIHÁLY MELINDA Ez azt jelenti, hogy az egész világra kiterjedő rendszer számos formában és ponton összeköttetésben áll a tér kisebb egységeivel, legyen az egy makrorégió, egy kistérség vagy akár az egyén konkrét mikrokörnyezete. A , globális" tehát a lokalitások különböző formáinak összekapcsolódását, egymásba fonódását, térbeli rétegződését jelenti. A globális tér fontos jellemzője, hogy az egyes helyek közötti kapcsolatokat mindig az aktuális hatalmi viszonyoknak megfelelő hierarchia hatja át, ami természetesen az absztrakt térbeliségen túlmutató hatásokkal is bír. Amikor a helyi kistermelő kiszolgáltatott beszállítói kapcsolatban van a multinacionális vállalattal, vagy amikor fogyasztóként csak a brazil csirkéhez és a kínai fokhagymához van hozzáférésünk, ezekkel a térbeli-hatalmi viszonyokkal szembesülünk. Logikusan adódik tehát az elgondolás, mely szerint a helyi élelmiszer minél szélesebb körű fogyasztása — az ezt támogató feltételrendszer kialakításával és megerősítésével együtt — lehet a megoldás a globális rendszer okozta problémákra. Ez a törekvés számos irányba vezethet: akár a különböző , fogyassz hazait" kampányokra, akár a , rövid ellátási láncok" (REL) koncepciójára, akár a helyi, illetve kifejezetten kistermelői piacokra vagy a bevásárló közösségek különböző fajtáira gondolunk, a lokalitás a lényegükhöz tartozik. Fontos látnunk azonban, hogy ezek az alternatívák a piaci viszonyok uralta rendszeren és ebben az élelmiszer árujellegén nem változtatnak, hatásuk pedig ennek megfelelően korlátozott marad. Az elfogyasztott élelem térbeli közelségének fontosságát hangsúlyozó megoldásokon kívül a jelenleg domináns élelmiszer-rendszer reformjának másik fontos iránya a termesztéstechnológia környezetbarátabbá (és egészségesebbé) tételében rejlik. A ,bio" megnevezés ennek talán a legismertebb, legelterjedtebb, illetve leginkább kidolgozott példája. Napjainkban — elsősorban a fogyasztói igényekre reagálva — a nagy élelmiszerláncok polcain is megtalálhatók szép számmal a minősített bioélelmiszerek. Jellemző azonban, hogy az ezekre jellemző árszínvonal csak a középosztálytól felfelé pozicionált társadalmi csoportoknak teszi elérhetővé ezt az alternatívát — mely utóbbi jellegzetesség egyébként a helyi, illetve kistermelői élelmiszerre is hasonlóképpen vonatkozik, számos megoldandó kérdést hagyva a témával foglalkozó mozgalmak számára (Id. bővebben Fordulat, 2021). A ,bio” iranyon kiviil a globális élelmezés kihívásainak megoldása kapcsán egyre nagyobb hangsúlyt kapott az utóbbi években a közbeszédben a vegetáriánus, illetve vegán életmód is, amellett érvelve, hogy a növényi étrendre való átállás csökkenti az állattartás okozta környezetterhelést (ideértve a károsanyag-kibocsátást, a vízfelhasználást, valamint az állatjóléti szempontokat is). A növényi alapú táplálkozás vagy adott esetben a bioélelmiszerek előállítása, forgalmazása és fogyasztása azonban korántsem nyújt megoldást azokra a rendszerszintű problémákra, melyekben a globális élelmezés fő kihívásait azonosítottuk. A bioélelmiszerek vagy a vegetáriánus étrendben meghatározó jelentőségű szója gyakran ugyanúgy átutazzák a Földet, mint bármely más élelmiszer. Az ipari módszerekkel termesztett zöldségek és gyümölcsök az egészségre és a környezetre ugyanolyan károsak lehetnek, mint a hagyományos étrend követése. Az egyéni fogyasztási szokások megváltoztatása valóban lépéseket jelent a fenn
