Seite 222 [222]
220 MENDLY DOROTTYA — MIHÁLY MELINDA
Ez azt jelenti, hogy az egész világra kiterjedő rendszer számos formában és
ponton összeköttetésben áll a tér kisebb egységeivel, legyen az egy makrorégió,
egy kistérség vagy akár az egyén konkrét mikrokörnyezete. A , globális" tehát a
lokalitások különböző formáinak összekapcsolódását, egymásba fonódását,
térbeli rétegződését jelenti. A globális tér fontos jellemzője, hogy az egyes helyek
közötti kapcsolatokat mindig az aktuális hatalmi viszonyoknak megfelelő hie¬
rarchia hatja át, ami természetesen az absztrakt térbeliségen túlmutató hatások¬
kal is bír. Amikor a helyi kistermelő kiszolgáltatott beszállítói kapcsolatban van
a multinacionális vállalattal, vagy amikor fogyasztóként csak a brazil csirkéhez
és a kínai fokhagymához van hozzáférésünk, ezekkel a térbeli-hatalmi viszo¬
nyokkal szembesülünk. Logikusan adódik tehát az elgondolás, mely szerint a
helyi élelmiszer minél szélesebb körű fogyasztása — az ezt támogató feltételrend¬
szer kialakításával és megerősítésével együtt — lehet a megoldás a globális rend¬
szer okozta problémákra. Ez a törekvés számos irányba vezethet: akár a külön¬
böző , fogyassz hazait" kampányokra, akár a , rövid ellátási láncok" (REL)
koncepciójára, akár a helyi, illetve kifejezetten kistermelői piacokra vagy a be¬
vásárló közösségek különböző fajtáira gondolunk, a lokalitás a lényegükhöz
tartozik. Fontos látnunk azonban, hogy ezek az alternatívák a piaci viszonyok
uralta rendszeren és ebben az élelmiszer árujellegén nem változtatnak, hatásuk
pedig ennek megfelelően korlátozott marad.
Az elfogyasztott élelem térbeli közelségének fontosságát hangsúlyozó megol¬
dásokon kívül a jelenleg domináns élelmiszer-rendszer reformjának másik fon¬
tos iránya a termesztéstechnológia környezetbarátabbá (és egészségesebbé)
tételében rejlik. A ,bio" megnevezés ennek talán a legismertebb, legelterjedtebb,
illetve leginkább kidolgozott példája. Napjainkban — elsősorban a fogyasztói
igényekre reagálva — a nagy élelmiszerláncok polcain is megtalálhatók szép
számmal a minősített bioélelmiszerek. Jellemző azonban, hogy az ezekre jellemző
árszínvonal csak a középosztálytól felfelé pozicionált társadalmi csoportoknak
teszi elérhetővé ezt az alternatívát — mely utóbbi jellegzetesség egyébként a helyi,
illetve kistermelői élelmiszerre is hasonlóképpen vonatkozik, számos megoldandó
kérdést hagyva a témával foglalkozó mozgalmak számára (Id. bővebben Fordu¬
lat, 2021). A ,bio” iranyon kiviil a globális élelmezés kihívásainak megoldása
kapcsán egyre nagyobb hangsúlyt kapott az utóbbi években a közbeszédben a
vegetáriánus, illetve vegán életmód is, amellett érvelve, hogy a növényi étrendre
való átállás csökkenti az állattartás okozta környezetterhelést (ideértve a káro¬
sanyag-kibocsátást, a vízfelhasználást, valamint az állatjóléti szempontokat is).
A növényi alapú táplálkozás vagy adott esetben a bioélelmiszerek előállítása,
forgalmazása és fogyasztása azonban korántsem nyújt megoldást azokra a rend¬
szerszintű problémákra, melyekben a globális élelmezés fő kihívásait azonosí¬
tottuk. A bioélelmiszerek vagy a vegetáriánus étrendben meghatározó jelentőségű
szója gyakran ugyanúgy átutazzák a Földet, mint bármely más élelmiszer.
Az ipari módszerekkel termesztett zöldségek és gyümölcsök az egészségre és a
környezetre ugyanolyan károsak lehetnek, mint a hagyományos étrend követése.
Az egyéni fogyasztási szokások megváltoztatása valóban lépéseket jelent a fenn¬