Page 206 [206]
OCR
204 MÁTÉ GÁBOR Meglesz, holott nincsen meg rég; régesrégen betemették. Jelöl most egy határ-helyet; csak nem megy el, nem az öreg. Cllyés Gyula: Gyimoti) Miként Illyés Gyula verse mutatja, a munka és a tájban zajlódó sokszínű élet révén emberiesítjük a környezetet, nevet adtunk a tér kitüntetett pontjainak, hogy igazodásunkat szolgálja, térben és időben. Bőséges ismereteket szerezhetünk a táji viszonylatokról a magyar helynévtárak gazdag szóanyagából és a néphagyomány földrajzi nevekhez kötődő mondáiból, melyeknek Andrásfalvy Bertalan szerint oktató célzata is volt: , a helynév-magyarázó mondák a táj megismerését művészi alkotások erejével mélyítették a fiatalokban" (Andrásfalvy 1988: 78). A tajakban valo gondolkodas természetesen folyton valtozik. A reneszansz, majd a felvilágosodás két olyan minőségi változást eredményezett, amely a képiesség, a látvány és a szimbólumteremtés irányába változtatta meg a tájak értelmét. Valóságos , tájrobbanás" következett be. Ez részint azzal járt, hogy különféle művészeti stílusok újrafogalmazták a tájeszményt, és ezzel mindig új tájdivatot teremtettek. Részint pedig a tájak a földrajzi, történeti, biológiai és műszaki tudományok , laboratóriumaivá" váltak, természettudományos precizitással szedték ízekre, majd rakták újra össze őket, olyan formában, ahogy azt a tudományok szemlélete és érdeke megkívánta. A robbanás az elmékben is bekövetkezett, , lökéshullámait" a hálózatok és a virtuális kommunikáció korában talán jobban érezzük, mint korábban bármikor. Az eddig elmondottak tükrében célszerű elvetnünk azt a gondolatot, miszerint a tájak fejlődnének. A tájak változnak, és vele párhuzamosan szintúgy változnak a róluk alkotott elképzeléseink. Szükségszerű azt a gondolatot is zárójelbe tennünk, amely evolucionista módon a primitívtől a fejlett fokozatig skálázná a tájak színvonalát. Ez a gondolkodásmód nem idegen a tudományoktól, főként az agrár- és műszaki tudományok megközelítésétől, de ahumán tudományok szempontjából aligha beszélhetünk bármiféle fejlődésről, amennyiben ez alatt egy minőségi változást és a tökéletesedés szinonimáját értjük (ásd: Sárkány-Somlai egyén és a sokaság szintjén is leképeződő, folyton változó térstruktúrákról, amelyek egy időben és a , történelem időszalagján" egymás mellé téve is nagyfokú változatosságot mutatnak. A tájat tehát nem a németalföldi tájképfestészet hozta létre. Legfeljebb új médiumon keresztül közvetítette az arról gondoltakat (vö. Radnóti 2022). Jóllehet a táj eszmerendszerek, divatok és politikák homlokterébe került, amelyben eltávolodott a fizikai valóságától, absztrakt módon kezdett el , viselkedni". Piacot talált magának. Ennek különös jelentőségét érzékelhetjük mi magunk is, amikor a nemzeteket tájakkal azonosítjuk. A nyelv, a történelem, a zene, az öltözködés mellett a tájak is nemzeti színezetűek lehetnek, annyira, hogy valóságos branddé
