Oldal 144 [144]
142 FARKAS JUDIT
nyállatok eltűnése és a halfogás csökkenése mindenekelőtt a közösség egy
tagjának megváltozott viselkedésére utal. Vagyis a helyiek számára elsősorban
az élő, érző tájak sajátos közegében értelmezhető és értelmeződik a globális
klímaváltozás. Másképpen fogalmazva: nem éghajlati anomáliáktól és meg¬
változott ökológiai viszonyoktól övezve, hanem beteg és holt tavak, bosszúálló
és megalázott rétek közegében lépnek be a szahák az antropocén világába"
(Mészáros Cs. 2019: 1559.
Értelmezésükben az emberek megsértették a közösség tagjai közötti viselkedési
normákat, ezért a közösségük nem-emberi tagjai elfordulnak tőlük, nem kom¬
munikálnak vagy egyenesen ellenségesen viselkednek. Egy korábban működő¬
képes világkép és praxis az ökológiai változásoknak köszönhetően érvényét
veszti.
Ahogyan Katharine L. Wiegele, úgy Mészáros Csaba is azt állítja a saját terep¬
kutatása alapján, hogy az antropológia lokális közösségre fókuszáló figyelme
továbbra is értékes, sőt, a globális modellek helyett érdemes a helyi környezet¬
érzékelést és ontológiát érvényre juttatni, egy-egy terület környezeti problémáit
ezek alkalmazásával megoldani (Mészáros Cs. 2019: 160).
Ajánlott olvasmányok
Borsos Balázs 2004. Elefant a hídon. Gondolatok az ökológiai antropológiáról. Buda¬
pest, LHarmattan.
Magyarul máig a legfontosabb összefoglaló az ökológiai antropológiáról. Áttekinti
az elméleti, fogalmi és módszertani kérdéseket, vázolja a legfontosabb irányzatokat
az antropológia kezdete óta (evolucionista és rendszerökológiai megközelítések), és
bemutatja az ezredfordulón kialakuló új irányzatokat (történeti ökológia, környezeti,
mozgalmi és spirituális ökológia stb.).
A munka külön erénye, hogy a könyv második nagy blokkjában, különböző szerzők
tollából származó szövegek segítségével bemutatja a vitát az ökológia lehetőségeiről
a társadalomtudományban.
Crumley, Carole L. — Deventer, Elisabeth A. van — Fletcher, Joseph J. (eds.) 2001. New
Directions in Anthropology and Environment. Intersections. Walnut Creek, AltaMira
Press.
A tanulmánykötet szerzői magukénak vallják azt a szemléletet, miszerint az antro¬
pológia hidat képezhet a természettudományok és a humán tudományok között; a
világról való különféle tudások integrálására törekszik. Emellett az antropológia
tudás gyakorlati hasznosságát és használatának fontosságát is hangsúlyozzák. Az
első részben található tanulmányok a környezet definíciós kérdéseiről szólnak kü¬
lönböző tudományokban (kognitív antropológia, nyelvészet, archeológia); a második
részbe a hit, az értékek, a környezeti igazságosság kérdéseit körbejáró szövegek
kerültek; a harmadik rész pedig az alkalmazott antropológiára hoz példákat. A könyv
úgy készült, hogy az egyetemi oktatásban is jól használható legyen, olyan kurzuso¬
kon, amelyek témája a kortárs környezeti kérdések.