Seite 143 [143]
KÖRNYEZET, ANTROPOLÓGIA 141
Tehát még az olyan globális fogalmakat is, mint a , föld" és , az éghajlat", időnként
az ember hasonlatosságára képzelik el.
Másik példánk, Mészáros Csaba segítségével (2019), az északkelet-szibériai
Jakutiába vezet minket. Az olvasónak ismerős lehet ez a név, hiszen telente
nemegyszer szerepel a híradásokban az extrém hideg, —60—70 C" miatt. Jakuti¬
ára nemcsak a rendkívüli hideg, hanem általában az időjárás szélsőségessége is
jellemző, ugyanis a hideg telek mellett a gyakran 440 C"-ot elérő nyarak is jel¬
lemzik a vidéket. A másik szó, ami ismerősen csenghet, a permafroszt. Az ég¬
hajlatnak köszönhetően a talaj télen-nyáron fagyott, és nagyon rövid az az időszak
(egyben a vegetációs időszak), amikor a talaj felső része kienged — ez a perma¬
froszt. Ez a vidék sajátos tájat formáz, az itt található ökoszisztéma pedig rend¬
kívül törékeny.
Itt élnek a szahák, akik között Mészáros Csaba 2002 óta végez antropológiai
terepmunkát, az ő kutatásaiból ismerjük meg, hogy miként viszonyulnak az itt
élő emberek a természeti környezetükhöz, és hogyan változik ez a viszony az
utóbbi idők, a klímaváltozás hatására.
A szahák a tájat, ahol élnek, érző és érzékelő közegként fogják fel, a materi¬
ális tulajdonságok mellett lélekkel is felruházzák. A táj, a táj elemei önálló enti¬
tások, a közösségnek ugyanolyan tagjai lehetnek, mint az emberek. A szahák
életében kiemelt fontossággal bíró tavaknak és réteknek (alaas) személyiségvo¬
násaik vannak, amelyeket a helyiek, de legalábbis azok, akik állandó kapcsolat¬
ban vannak velük (halászok, vadászok), jól ismernek, és a személyiségüknek
megfelelő módon kommunikálnak, illetve csereviszonyt alakítanak ki velük.
A tájelemek megbetegedhetnek, megsérülhetnek, és meg lehet gyógyítani őket
(például a tópartokat feltúró és tönkretevő pézsmapocok irtásával), sőt, meg is
halhatnak. Mészáros ez utóbbit egy konkrét példával illusztrálta: a szovjet állam
1978-ban kísérleti atomrobbantást hajtott végre egy itt lévő mező és tó alatt.
A helyiek azóta halottnak tekintik a területet.
, Ez természetesen nem jelenti azt, hogy e tavak kiszáradtak volna, vagy hogy
ne élnének ott halak, ne pihennének meg ott vízimadarak — egyszerűen a
helyiek szemében már nem élők ezek a tájak, így nem is állnak vele sem
gazdasági, sem spirituális kapcsolatban" (Mészáros Cs. 2019: 150).
A klímaváltozás hatásai különösen erősek az arktikus térségekben, és ebben
a törékeny ökoszisztémában is komoly változásokat okozott: a permafroszt
talaj erodálódik és olvad, vizesedik. Az ökológiai változás hat a tájra és a benne
élő emberre és közösségre is, ami azonban az ő világképükben sajátos értel¬
mezést kap:
, Amikor tehát elmocsarasodik egy tó partja vagy éppen zsombékos lesz egy
rét, az a szahák számára nem csupán (vagy nem elsősorban) egy ökológiai
Jfolyamat, hanem a közösség egy tagjának betegsége. Hasonlóképpen az új
állatfajok megjelenése, a tő vizének és halfaunájának változása, a zsákmá¬