Page 141 [141]
KÖRNYEZET, ANTROPOLÓGIA 139
kat a természeti környezet különböző elemeivel, beleértve az időjárást, az
éghajlatot, a halakat, az állatokat és a természetfelettit? d) Vannak-e különb¬
ségek a két közösség között a fentiek tekintetében?" (Wiegele 2019: 230.)
A halászoknak mindig is számolniuk kellett bizonyos fokú veszéllyel és bizony¬
talansäggal. A természetről szerzett szaktudáson túlmenően (szezonális szelek,
vihar- és időjárási minták, holdciklusok, a halak viselkedése) a halászok gazda¬
sági és szervezeti stratégiákat és rokonsági hálózatokat, illetve szerencsehozó
szertartásokat, varázslatokat és római katolikus rituálékat (hajóáldás) is alkal¬
maztak. Ezek a hagyományos megküzdési stratégiák azonban - az időjárással
kapcsolatos növekvő bizonytalanság miatt — veszítettek hatékonyságukból.
Ugyanígy, a földművelésre alapozó közösség korábbi tapasztalata hőmérséklet¬
ről, esőről és szélről egyre kevésbé érvényes és használható tudás.
Ebben a helyzetben különösen érdekes, hogy miként reagál a változásokra a
természetről alkotott, lokális kulturális modell. A kutatónő azt találta, hogy:
— A helyiek az éghajlatot és az időjárást emberi ellenőrzésen kívül állónak
tekintik, az emberek alkalmazkodnak a változásokhoz, de nem változtat¬
hatják meg az éghajlatot.
— Ennek ellenére néhányan úgy nyilatkoztak, hogy az ember létrehozhat olyan
szennyezéseket, amelyek tönkreteszik a természeti környezetet és benne
az emberek életét, de ezt leginkább lokális folyamatként értelmezték.
— Néhányan a keresztény tanításokra alapozó értelmezését adták a folyama¬
toknak (a lakosság jellemzően katolikus), és úgy vélték, hogy Isten bünte¬
tése mindaz, ami történik, míg mások egyéb természetfeletti lények (duwen¬
dék, kicsi, láthatatlan, a házakban, fákban vagy föld alatt élő törpék és
koboldok) elégedetlenségével érveltek. Mindkét esetben a természetfeletti
és az ember kölcsönös viszonyában beállt törés (titoktartás megszegése,
imák elhagyása, hit és tisztelet hiánya) okozza az elégedetlenséget és ha¬
ragot."
A domináns értelmezés azonban az első maradt, tehát hogy ezek a folyamatok
emberen kívüliek, ők nemigen tehetnek semmit. A változás leírására az em¬
ber-metaforát használtak, amely megszemélyesíti az időjárást és a klímát, és úgy
véli, hogy az időjárás azért változik, mert öregszik, és ahogyan az idős emberek,
úgy az időjárás is egyre változékonyabb lesz időskorára. Így tehát mind a klímá¬
nak, mind a Földnek van egy életciklusa, ami egyszer véget ér.
A természet e kulturális modelljében tehát a természet fő összetevőit, az em¬
bereket, a növényeket, az állatokat, az időjárást, a fizikai környezetet és a termé¬
szetfelettit egy közös jellemző köti össze, mégpedig az emberre jellemző élet¬
ciklus, illetve az emberre jellemző hangulatok és érzelmek. Ennek értelmében
tehát minden a születéstől a halálig halad, beleértve ebbe a Földet, az időjárást
és a klímát is, és minden e ciklusok hangulatát, annak lenyomatát viseli magán.
10 , Az ember mint a természet védelmezője" modellt leginkább azok citálták, akik természetvédel¬
mi oktatást kaptak. Az oktatás része a korallzátonyok szigorú védelmének.