Page 137 [137]
OCR
KÖRNYEZET, ANTROPOLÓGIA 135 Az antropológia hozzájárulása kapcsán — most már nemcsak a mozgalmi szférára, hanem általában a környezeti változásokra fókuszálva — érdemes Mészáros Csaba álláspontját is idézni, aki szerint „A kulturális antropológiai szemlélet és az általa közvetitett tereplapasztalatok elsősorban két szempontból járulhatnak hozzá a globális ökológiai és klimatikus változásokat mérlegre tevő diskurzusokhoz. Egyrészt esettanulmányok segítségével az alkalmazkodás sikeres és sikertelen példáit bemutatva, kiemelve a reziliens és a kevésbé ellenálló közösségek működésének sajátosságait; másrészt betekintést adva olyan gondolkodásmódokba, kategóriarendszerekbe (és egyúttal világokba is), amelyekben az egyes közösségek nemcsak emberekből állnak, hanem olyan más élő és élettelen entitásokból is, amelyeket az európai gondolkodás rendszerint a természet részének tekint" (Mészáros Cs. 2019: 147). Az antropológia nemcsak színesíteni kívánja egzotikus példákkal ezt a diskurzust, hanem , alternatívákat, lehetséges kiutakat próbál kínálni, illetve kizárni olyan szociológiai, gazdasági és ökológiai következtetéseket, amelyek nem mtikéd(het) nek, vagy amelyek morális szempontból kétesek" (Mészáros Cs. 2019: 1479. Az antropológia kis, lokális közösségeket vizsgáló attitűdje természetesen nem tűnik, nem tűnhet el a nemzeti és globális keretek vizsgálatba vonásával. Ezt igazolja számos, a klímaváltozás hatásait vizsgáló antropológiai kutatás (lásd Crate-Nuttal 2009), amelyeknek célja, hogy megmutassák a globális változások hatását a helyi kultúrákra, és , kitöltsék az antropogén változásokkal kapcsolatos nyugati tudományos ismeretek hiányosságait" (Moore 2016: 34). Teszik ezt azért is, mert a környezeti problémákkal, klímaváltozással kapcsolatos domináns elképzelések és irányelvek erősen Nyugat-centrikusak és átpolitizáltak, és komoly befolyással vannak az őslakos közösségek, a marginalizált csoportok és a szegények életére. Ebben a helyzetben , az antropológusoknak szilárdan ki kell állniuk az elkötelezett lokalizmus és az etnográfiai hagyomány mellett" (Roncoli-Crane-Orlove 2009: 88). BIOREGIONALIZMUS ES ÖKOKOZMOPOLITIZMUS Kortárs világunkban a lokalitás fogalma újraértékelődik, és a globalitás keretén belül új megközelítést kell alkalmaznunk vele kapcsolatban. A bioregionalizmus (mint lokális) és az ökokozmopolitizmus (mint globális) két olyan fogalom és értelmezési keret, amelyek reflektálnak erre az igényre. Az antropológia alkalmazásának egyik módját tárgyalja az Environmental anthropology engaging ecotopia: bioregionalism, permaculture, and ecovillages című tanulmánykötet (Lockyard— Veteto 2013). A szerkesztők a címben jelzett három ökológiai-társadalmi mozgalom és az antropológia együttműködési lehetőségeit tárgyaló, antropológusok által írt munkákat gyűjtöttek egybe. A bioregionalizmushoz és a permakultúrához lásd kötetünk , Az élelmezés mint globális kihívás" című írását, az ökofalvakhoz pedig az „Ökofalvak” cimü tanulmányt.
