Page 135 [135]
OCR
KÖRNYEZET, ANTROPOLÓGIA 133 megy keresztül." Az antropológia a rá jellemző mélyfúrással igyekszik feltárni ezt az értelmezés keretet. Carla Roncoli, Todd Crane és Ben Orlove a klímaváltozást az antropológiában elhelyező tanulmányukban négy axiómát állítanak fel, amelyek vizsgálatával szerintük megérhetők ezek a folyamatok. Ezek: 1. hogyan érzékelik az emberek a klímaváltozást saját kulturális szemtüvegükön keresztül (percepciö); 2. hogyan értik meg az emberek a látottakat mentális modelljeik és társadalmi helyzetük alapján (tudás); 3. hogyan adnak értéket annak, amit tapasztalnak (értékelés); 4. és e jelentésekre és értékekre alapozva miként reagálnak egyénileg és kollektiven (välasz) Roncoli-CraneOrlove 2009: 88). Ezek a kérdések feltehetők a kisebb, lokális közösségekben és a nagyvárosi társadalomban egyaránt. Ahogyan a környezeti problémák, úgy az azokra reflektáló környezeti/zöld/ environmentalista mozgalmak sem kerülhették el az ökológiai antropológia figyelmét. Kay Milton az Environmentalism. The view from Anthropology című tanulmánykötet (1993b) bevezetőjében felveti a kérdést, hogy a szociológusok, a politológusok és közgazdászok már az 1970-es évek óta vizsgálják a környezeti mozgalmakat, és vajon az antropológia mit tud ehhez még hozzátenni. Válasza, hogy a kultúraelmélet — ahogyan általában a környezeti kérdések kapcsán — itt is kiegészítheti a társadalom-, politika- és gazdaságelmélet perspektíváit. Másfelől a környezeti mozgalmak elemzése az antropológia teoretikus fejlődéséhez is hozzájárul, például a környezeti problémák globális természetének antropológiai vizsgálata elősegíti a kultúra globalizációjának vizsgálatát (Milton 1993a: 29. Az pedig nem kérdéses - legalábbis a szakma számára -, hogy a mozgalmak is hasznot nyerhetnek az antropológiai tudásból: — ez a tudás hozzájárul a környezeti témák körüli nyilvános vitákhoz; — a környezeti problémák megértése és a megoldások kivitelezése gyakran transzkulturális művelet, márpedig ez éppenséggel az antropológia specialitása, tehát ezzel a tudásával, tapasztalatával is segítheti az environmentalista tevékenys&geket (mozgalmakat, lobbit) (Milton 1993a: 2-3). Eric Poncelet hasonlóképpen gondolkodott, úgy vélte, hogy ma már a több érdekelt felet érintő és összefogó környezetvédelmi partnerség a legjobb módja a környezeti problémák megoldásának, és ebben az antropológia tudománya tereptapasztalatot, módszert és teoretikus orientációt tud nyújtani. Az antropológia érti és meg tudja mutatni azokat a kulturális és társadalmi jellemzőket, amelyek segítségével érhetővé válnak a korlátok, és közelebb vihetnek a megoldashoz (Poncelet 2001: 288). Az erre adott válaszlehetőségeket az adott közösség kulturális modellje határozza meg, az , egyéni és kollektív adaptációkat a hihető, kívánatos, megvalósítható és elfogadható közös elkepzelesek alakitjäk” (Roncoli-Crane-Orlove 2009: 87).
