Page 134 [134]
OCR
132 FARKAS JUDIT ciót létrehozó kutatókat pedig a környezetért való aggodalom motiválta, sokan közülük maguk is részt vettek különböző környezeti aktivizmusokban. A szekció célja az volt, hogy együttműködjenek a különböző tudományágakkal, és hogy ők, az antropológusok is beadják a saját tudásukat a közösbe. Fontos hozzájárulásoknak tekintették a tudományos tudásra vonatkozó figyelmeztetésüket is, jelesül, hogy az maga is kulturálisan meghatározott, nem objektív, és ezt a tudást magát is kritikusan kell kezelnünk. Ezzel a kritikai attitűddel, de érthetővé és elérhetővé kell tenni az antropológusok eredményeit a lokális, regionális és globális szakpolitika-művelők és a közösségek számára egyaránt (Crumley 2001. Az ökológiai antropológusok tehát az antropológiai tudással érvelnek az egyes élőhelyek megőrzése, valamint a biodiverzitás és a kulturális diverzitás fontossága mellett, ezzel a tudással küzdenek a környezeti ártalmak ellen, és szállnak vitába az állammal és a globális gazdasági erőkkel. Ehhez szükséges, hogy kapcsolatban álljanak a politikai ökológiával, a zöldmozgalmakkal, zöldlobbi-erőkkel és más olyan szereplőkkel, akik meghallgatják és használni tudják -— és akarják — a tudásukat. A környezeti antropológusok sem csak a törzsi kultúrákkal foglalkoznak, hanem például a fogyasztói társadalommal is, amely a környezeti problémák egyik — ha nem a legnagyobb - forrása. Az ökológiai antropológiában bevett rendszerszemlélet itt is alapvető, az egyes elemeket szélesebb, globális kontextusban vizsgálják (Borsos 2004: 71—72). Az antropológia helye a jelenkori környezeti kérdésekben Az ezredforduló óta az antropológia is aktívan részt vesz a környezeti kérdésekkel, klímaváltozással kapcsolatos kutatásokban." Ez annak köszönhető, hogy a környezeti változások súlyosan érintik azokat a csoportokat és helyeket is, amelyek az antropológia klasszikus terepei; hogy az éghajlatváltozás emberi dimenzióival kapcsolatos kutatások fontossága elismerésre került; és hogy az antropológiai tudás lehetővé, sőt szükségessé teszi, hogy az antropológusok részt vegyenek a különböző interdiszciplináris kutatási projektekben, amelyek a klímaváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás kérdéseivel foglalkoznak. Az antropológia egyik alaptétele szerint a kultúra meghatározza azt a módot, ahogyan az emberek érzékelik, megértik, tapasztalják a világ kulcsfontosságú elemeit, amelyben élnek, és reagálnak rájuk. Ez érvényes a természeti környezetünkre is, és különösen fontos egy olyan helyzetben, amikor a világ radikális változáson Bruno Latour egyenesen úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet nagyszerű lehetőség — ahogyan fogalmaz: ajándék — az antropológia számára, ugyanis a kortárs környezeti kérdésekkel foglalkozó diszciplínák (geokémia, közgazdaságtan, ökológia, genetika stb.) az antropológia területéhez tartozó kérdésekkel is kénytelen foglalkozni (idézi Brightman-Lewis 2017: 23).
