Seite 128 [128]
OCR
126 FARKAS JUDIT A természettudományos ökológia szorosabb bevonása az antropológiába két dolognak volt köszönhető: egyrészt az ökológiatudomány fejlődésének, másrészt a rendszerelmélet létrejöttének és bevonási kísérleteinek (Borsos 2004: 13; magyarul lásd még: Sárkány 1979; Viga 1989). A folyamat nehézségét jelzi az a kulcskérdés, amit Borsos Balázs így fogalmazott meg: , Bevonható-e a kultúra a természettudományos értelemben vett ökológiai vizsgálat körébe, vagy annyira eltér az idetartozó többi tényezőtől, hogy az ökológia tudományos apparátusát felhasználva ugyan, de külön tudományágat kell szentelni a kultúra és a környezet kapcsolata vizsgálatának" (Borsos 2004: 159. A kérdés azóta is fennáll, köszönhetően annak, hogy a terminológiai apparátus ásd ökológia, környezet, természet) ellentmondásos használata, a módszertani dilemmák, sőt, már maga az ökológiai antropológia megnevezés is komoly vitákat eredményezett." Ennek ellenére Borsos úgy véli, hogy a biológiai értelemben használt ökológia — kellő körültekintéssel és alapossággal — alkalmas társadalomtudományi használatra. Ha azt tekintjük, hogy az ökológiai vizsgálat számára létezik az objektum (különféle organizmusok, növények, állatok), és van a külvilág kényszerfeltétele, amiben a fentiek léteznek (talaj, klíma és így tovább), akkor , az ökológia meghatározása elég tág ahhoz, hogy objektumként az organizmusok tetszőleges szerveződési szintjét, a kényszerfeltételek kialakítójaként pedig a tetszőleges külvilágot határozzuk meg. A hatás alatt álló objektum, mint összetett szerveződési szint, lehet tehát egy sajátos kultúrát hordozó emberi közösség is, míg a külvilág, a kényszerfeltételek kialakítója magában foglalhatja a természeti és társadalmi, kulturális környezetet egyaránt" (Borsos 2004: 17). Ennek értelmében tehát az ökológiai antropológia azt vizsgálja, hogy a természeti környezet milyen hatással van az adott kultúrára és társadalomra, mennyiben határozza meg azokat; a kultúra és a társadalom milyen viszonyban van az ökológiai értelemben vett természeti elemekkel (fény, hőmérséklet, víz, növénytakaró stb.) (Borsos 2004: 209; illetve az ember miként hat vissza a természeti környezetere. Az adaptäciö, a reziliencia, az ökoszisztéma fogalmai az ökológiai antropológia terminológiakészletének természetes részeivé váltak.? Ehhez részletesebben magyarul lásd Borsos Balázs összefoglalását (Borsos 2004: 13—20), illetve Borsos könyvének „Vita: Az ökológia a társadalomtudományban" című blokkját (Borsos 2004), továbbá: Mészáros Cs. 2019. A vitához lásd még: Descola 2013; Moran-Lees 1985; Vayda-McCay 1975. Az újabb magyar ökológiai antropológiai kutatásokba nyújt betekintést az Acta Ethnographica 62. évf. 1. száma (Babai-Borsos 2017).
