Seite 128 [128]
126 FARKAS JUDIT
A természettudományos ökológia szorosabb bevonása az antropológiába két
dolognak volt köszönhető: egyrészt az ökológiatudomány fejlődésének, másrészt
a rendszerelmélet létrejöttének és bevonási kísérleteinek (Borsos 2004: 13; ma¬
gyarul lásd még: Sárkány 1979; Viga 1989). A folyamat nehézségét jelzi az a
kulcskérdés, amit Borsos Balázs így fogalmazott meg:
, Bevonható-e a kultúra a természettudományos értelemben vett ökológiai
vizsgálat körébe, vagy annyira eltér az idetartozó többi tényezőtől, hogy az
ökológia tudományos apparátusát felhasználva ugyan, de külön tudomá¬
nyágat kell szentelni a kultúra és a környezet kapcsolata vizsgálatának"
(Borsos 2004: 159.
A kérdés azóta is fennáll, köszönhetően annak, hogy a terminológiai apparátus
ásd ökológia, környezet, természet) ellentmondásos használata, a módszertani
dilemmák, sőt, már maga az ökológiai antropológia megnevezés is komoly vi¬
tákat eredményezett." Ennek ellenére Borsos úgy véli, hogy a biológiai értelem¬
ben használt ökológia — kellő körültekintéssel és alapossággal — alkalmas társa¬
dalomtudományi használatra. Ha azt tekintjük, hogy az ökológiai vizsgálat
számára létezik az objektum (különféle organizmusok, növények, állatok), és
van a külvilág kényszerfeltétele, amiben a fentiek léteznek (talaj, klíma és így
tovább), akkor
, az ökológia meghatározása elég tág ahhoz, hogy objektumként az organiz¬
musok tetszőleges szerveződési szintjét, a kényszerfeltételek kialakítójaként
pedig a tetszőleges külvilágot határozzuk meg. A hatás alatt álló objektum,
mint összetett szerveződési szint, lehet tehát egy sajátos kultúrát hordozó
emberi közösség is, míg a külvilág, a kényszerfeltételek kialakítója magában
foglalhatja a természeti és társadalmi, kulturális környezetet egyaránt" (Bor¬
sos 2004: 17).
Ennek értelmében tehát az ökológiai antropológia azt vizsgálja, hogy a természeti
környezet milyen hatással van az adott kultúrára és társadalomra, mennyiben
határozza meg azokat; a kultúra és a társadalom milyen viszonyban van az öko¬
lógiai értelemben vett természeti elemekkel (fény, hőmérséklet, víz, növénytakaró
stb.) (Borsos 2004: 209; illetve az ember miként hat vissza a természeti környe¬
zetere. Az adaptäciö, a reziliencia, az ökoszisztéma fogalmai az ökológiai antro¬
pológia terminológiakészletének természetes részeivé váltak.?
Ehhez részletesebben magyarul lásd Borsos Balázs összefoglalását (Borsos 2004: 13—20), illetve
Borsos könyvének „Vita: Az ökológia a társadalomtudományban" című blokkját (Borsos 2004),
továbbá: Mészáros Cs. 2019. A vitához lásd még: Descola 2013; Moran-Lees 1985; Vayda-McCay
1975.
Az újabb magyar ökológiai antropológiai kutatásokba nyújt betekintést az Acta Ethnographica
62. évf. 1. száma (Babai-Borsos 2017).