Page 127 [127]
OCR
KÖRNYEZET, ANTROPOLÓGIA Farkas Judit Az ökológiai antropológia vezető szerepet játszott a humán környezettudomány kialakulásában, nem véletlenül: a kulturális antropológia (a továbbiakban: antropológia) ezen irányának fókuszában az ember, az emberi kultúra és társadalom, valamint a természeti környezet viszonyának megértése áll. Az ökológiai antropológusok vizsgálják a lokális közösségek természethasználatát, a hagyományos ökológiai tudást, a biológiai sokféleséget, a környezetrombolás motivációit és hatásait, a kortárs környezeti kérdéseket, a természeti katasztrófákat, a klímaváltozást, a zöldmozgalmakat, a környezeti igazságosságot és így tovább. Terepe — ahogyan az antropológia tudományának általában is — a dzsungeltől a belvárosig minden, ahol a természeti környezet vagy éppenséggel annak hiánya jelen van. Munkamódszerével (interjúk, résztvevő megfigyelés, lehetőség szerint hoszszabb együtt élés a vizsgált közösséggel egyfajta mélyfúrást végez, amivel képes feltárni azt, hogy az adott csoport miként értelmezi a világot és működteti a mindennapjait. A humán környezettudománnyal rokonítható továbbá az a törekvése is, hogy integrálni kívánja a különböző diszciplínák tudását, és azok felhasználásával, segítségével mindig széles kontextusban értelmezi az adott kérdéseket. Más társadalomtudományokkal egyetemben az antropológia sem fogadja el azt a nézetet, miszerint a természettudományok mellett másodlagos szereplő lenne, hanem autonóm és innovatív tényezőként tekint magára (Latour 2013; Mészáros Cs. 2019). Ökológiai antropológia Az antropológia mindig is foglalkozott azzal, hogy a természet hogyan befolyásolja az emberi társadalmat és a kultúrát, és fordítva, az ember hogyan alakítja a természeti környezetét. Nem meglepő ez, ha tudjuk, hogy kialakulásakor a diszciplína egyik specialitása a többi társadalomtudomány között a törzsi kultúrák vizsgálata volt, olyan emberi közösségeké, amelyek a természeti erőforrásokra közvetlenül támaszkodva éltek. A 19. századi kutatók leginkább a megélhetési mintákra fókuszáltak, arra voltak kíváncsiak, hogy a legkülönbözőbb, változatos helyeken élő vadászó-gyűjtögetők, pásztorok vagy mezőgazdaságból élők miként képesek megélni.
