Page 123 [123]
OCR
A JOGI SZABÁLYOZÁS ALAPPROBLÉMÁI A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN 121 eral Assembly) is.” Az emberi jogok védelme és tiszteletben tartása mindenkit terhelő kötelezettség, de hosszú időnek kell még eltelnie, hogy valamennyi országban tisztázódjanak a környezethez való jog tartalmi elemei, és önmagában az ennek megsértésére történő hivatkozás elegendő legyen az érintettek jogainak hatékony védelmére (Majtényi 2018). Érdemes külön hangsúlyozni, hogy , emberi jogról" beszélünk, ami megint csak a (x6rnyezejog antropocentrikus jellegét bizonyítja. A végrehajtás gyengeségei nemcsak nemzetközi szinten, hanem tulajdonképpen általánosságban jellemzik a környezetjogot. Az államok és nemzetközi szervezetek mellett számos egyéb szereplő és érdekcsoport vesz részt a jogszabályok kialakításában, az ún. környezeti konfliktusok pedig általában nem az egyes országok viszonylatában merülnek fel (bár ezek az esetek kapják a legnagyobb nyilvánosságot), hanem helyi szinten, a különféle érdekcsoportok között. Ezek következtében erősödött meg a környezetjogban a társadalmi részvétel elve, hiszen gyakran a nyilvánosság tagjai (környezetvédő személyek és nem-kormányzati szervezetek) akár jogi eszközök igénybe vételével is felhívhatják a figyelmet a szabályok megsértésére, a környezeti szempontok háttérbe szorulására a döntések meghozatala során. A jogorvoslati joguk gyakorlásán keresztül pedig akár egy már meghozott döntés utólagos megváltoztatását is kikényszerithetik.'® Az Európai Unió szerepe A 27 fejlett országból álló Európai Unió egyfajta modellként szolgálhat más szervezetek és régiók számára, hiszen ahhoz képest, hogy honnan indult a nyugat-európai integrációs folyamat az 1950-es évek elején, az EU legfőbb célja 2019 óta az ún. , Európai Zöld Megállapodás"-ból (European Green Deal) fakado kettős (zöld és digitális) átállás mielőbbi megvalósítása lett (Bándi et al. 2022: 175-178). Ennek érdekében célul tűzték ki, hogy 2050-re Európa váljon a világ első klímasemleges kontinensévé (ezzel is hozzájárulva a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek az eléréséhez). Az EU esetében is kiemelt szerepe van a jognak, mert a jogállamiság a tagállamok és az Unió közös alkotmányos hagyományaiból származó, alapvető elvek — egyben az Unió alapját képező legfontosabb értékek — egyike," amely összekapcsolódik a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásával. Bár a jogtudomány álláspontja nem egységes, a többség az EU jogát önálló jogrendszernek ( uniós jognak" vagy , EU-jognak") tekinti, amely alapvetően eltér mind a hagyományos nemzetközi jogtól (ez jól látható a hatékonyság szintjében), mind az egyes (szövetségi) államok jogától. 5 A/76/L.75. 1 Ehhez lâsd Glied Viktor kötetünkben olvashatö tanulmányát. 7 Läâsd az Euröpai Uniöröl szölö Szerzédés (EUSZ.) 2. cikkét.
