Oldal 123 [123]
A JOGI SZABÁLYOZÁS ALAPPROBLÉMÁI A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN 121
eral Assembly) is.” Az emberi jogok védelme és tiszteletben tartása mindenkit
terhelő kötelezettség, de hosszú időnek kell még eltelnie, hogy valamennyi or¬
szágban tisztázódjanak a környezethez való jog tartalmi elemei, és önmagában
az ennek megsértésére történő hivatkozás elegendő legyen az érintettek jogainak
hatékony védelmére (Majtényi 2018). Érdemes külön hangsúlyozni, hogy , emberi
jogról" beszélünk, ami megint csak a (x6rnyezejog antropocentrikus jellegét
bizonyítja.
A végrehajtás gyengeségei nemcsak nemzetközi szinten, hanem tulajdonkép¬
pen általánosságban jellemzik a környezetjogot. Az államok és nemzetközi szer¬
vezetek mellett számos egyéb szereplő és érdekcsoport vesz részt a jogszabályok
kialakításában, az ún. környezeti konfliktusok pedig általában nem az egyes
országok viszonylatában merülnek fel (bár ezek az esetek kapják a legnagyobb
nyilvánosságot), hanem helyi szinten, a különféle érdekcsoportok között. Ezek
következtében erősödött meg a környezetjogban a társadalmi részvétel elve,
hiszen gyakran a nyilvánosság tagjai (környezetvédő személyek és nem-kor¬
mányzati szervezetek) akár jogi eszközök igénybe vételével is felhívhatják a fi¬
gyelmet a szabályok megsértésére, a környezeti szempontok háttérbe szorulására
a döntések meghozatala során. A jogorvoslati joguk gyakorlásán keresztül pedig
akár egy már meghozott döntés utólagos megváltoztatását is kikényszerithetik.'®
Az Európai Unió szerepe
A 27 fejlett országból álló Európai Unió egyfajta modellként szolgálhat más szer¬
vezetek és régiók számára, hiszen ahhoz képest, hogy honnan indult a nyu¬
gat-európai integrációs folyamat az 1950-es évek elején, az EU legfőbb célja 2019
óta az ún. , Európai Zöld Megállapodás"-ból (European Green Deal) fakado
kettős (zöld és digitális) átállás mielőbbi megvalósítása lett (Bándi et al. 2022:
175-178). Ennek érdekében célul tűzték ki, hogy 2050-re Európa váljon a világ
első klímasemleges kontinensévé (ezzel is hozzájárulva a Párizsi Megállapodás
célkitűzéseinek az eléréséhez).
Az EU esetében is kiemelt szerepe van a jognak, mert a jogállamiság a tagál¬
lamok és az Unió közös alkotmányos hagyományaiból származó, alapvető elvek
— egyben az Unió alapját képező legfontosabb értékek — egyike," amely össze¬
kapcsolódik a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásával. Bár a jog¬
tudomány álláspontja nem egységes, a többség az EU jogát önálló jogrendszer¬
nek ( uniós jognak" vagy , EU-jognak") tekinti, amely alapvetően eltér mind a
hagyományos nemzetközi jogtól (ez jól látható a hatékonyság szintjében), mind
az egyes (szövetségi) államok jogától.
5 A/76/L.75.
1 Ehhez lâsd Glied Viktor kötetünkben olvashatö tanulmányát.
7 Läâsd az Euröpai Uniöröl szölö Szerzédés (EUSZ.) 2. cikkét.