Page 116 [116]
OCR
A JOGI SZABÁLYOZÁS ALAPPROBLÉMÁI A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN PANovics ATTILA Bevezetés Az egyre szélesebb körben elismert, jogállami keretek között magától értetődőnek tűnik, hogy az államok a felmerülő problémákat elsősorban jogi eszközökkel kívánják megoldani. A XXI. század első negyedében egymást érő válságok láttán azonban felvetődik a kérdés, hogy a nemzetközi közösség, illetve a nemzetközi jog az elmúlt évtizedekben miért nem volt képes hatékonyan kezelni, illetve megelőzni a globális környezeti problémák kialakulását? Ha visszatekintünk a modern", intézményes környezetvédelem eddigi történetére, a nemzetközi szerződések és egyéb dokumentumok, a tudományos és ismeretterjesztő könyvek és műsorok számának látványos növekedése alig vezetett kedvező irányú változásokhoz a környezet állapotában. Vannak bizonyos eredmények egyes régiókban, de összességében látványos sikerekről, valódi megoldásokról nem beszélhetünk. Tudományos ismereteink, technikai tudásunk és fejlettségünk ellenére az elmúlt évtizedekben az egyetlen olyan környezeti kihívás, amelyre utólag bár, de mégis viszonylag gyorsan és eredményesen tudtak reagálni a világ országai, az ózonréteget károsító anyagok felhasználásának a visszaszorítása volt (Shaw 2017: 740). Sőt, mostanra egyértelművé vált, hogy az emberiség egészére nézve a két legsúlyosabb környezeti kihívássá az éghajlatváltozás fokozódása, illetve a biológiai sokféleség csökkenése vált, melyek egymással is szorosan összefüggő, egymást erősítő folyamatok, és egyre közvetlenebbül befolyásolják az egyes emberek, a társadalmak és a világgazdaság jövőjét. Annak ellenére, hogy a döntéshozatal során a gazdasági érdekek és szempontok továbbra is egyértelmű prioritást élveznek a környezeti követelményekhez képest, immár nem csupán a gazdaság által okozott környezetszennyezés miatt kell aggódnunk, hanem egyre inkább a környezet állapotának romlása, pontosabban annak gazdasági és társadalmi következményei miatt, amelyek egyre jobban fenyegetik az ENSZ legfontosabb célját: a nemzetközi béke és biztonság fenntartását. A jog mint sajátos normarendszer Definíció szerint a jog olyan magatartási szabályok összessége, amelyeket az állam alkot (keletkezésük állami szervekhez kötődik), az adott tarsadalomban általánosan kötelezőek, és végrehajtásukat az állami szervek végső soron kény
