Page 104 [104]
OCR
102 GLIED VIKTOR Lokälis környezeti konfliktusok A környezetet érintő közösségi döntések születhetnek helyi, regionális, országos, valamint szupranacionális (nemzetközi és/vagy globális) szinten is. Azok a döntéshozók, akik a természeti környezetre jelentős hatást gyakorló döntéseket hoznak, bizonytalanságokkal, nehézségekkel találkoznak, melyek az ilyen típusú kérdések komplexitásából fakadnak. A döntések következményeként fennáll a természeti környezet visszafordíthatatlan károsodásának esélye, ez pedig komoly felelősséget ró az érintettekre. Az esetleges hatások nem pontosan meghatározhatóak, így előfordulhat az is, hogy csak jóval később - a beavatkozás után — derül ki, valójában milyen folyamatokat indított el az intézkedés (késleltetett hatások). Időben és térben a hatások kiterjedtek lehetnek, tehát nagy az érintettek köre. A szereplők sem egyszerre, egy időben és különböző információkkal, esélyekkel lépnek be a döntéshozatali folyamatba. A beruházó általában igyekszik a lehető leggyorsabban lefolytatni a szükséges eljárásokat és a társadalmi egyeztetés folyamatát, lehetőség szerint minél szűkebb körben. A környezetvédők és az érintett lakosság a , cső végén", azaz nem az előkészítő szakaszban lépnek be a döntési folyamatba. Ilyenkor már csak a kisebbik rossz gyanánt javasolhatják egy-egy megkezdett projekt beszüntetését, elhalasztását, áttelepítését stb. Az események ilyenkor már kényszerpályán mozognak, a beruházó már nem is feltétlenül érdekelt a probléma megoldásában, csak a gyors és számára inkább kedvező megoldásban (Glied 20139. A környezeti konfliktusoknak alapvetően két kategóriáját ismerjük. Az egyik egy hosszabb távű, rendszerszinten jelentkező konfliktus, amely a véges természeti erőforrások kiaknázását, felélését, elszennyezését jelenti. Ez a megközelítés tetten érhető globális szinten is egyes kontinensek, régiók szisztematikus lerablásával, a 21. században szükségszerűen elvárt, magas szintű környezetvédelmi standardok betartásának mellőzésével. A másik kategória elsősorban lokális szinten, egy térségben, településen figyelhető meg, a fejlesztések (beruházások, telepítések, építkezések, projektek) következtében bekövetkező környezeti változások hatására. Mindkét kategóriában jelen van az úgynevezett érdekhierarchia, amikor a gazdasági és politikai döntéshozók egy magasabb szinten lévőnek vélt érdekre, gazdasági érdekekre és államérdekre hivatkoznak. A környezeti érdek — amely, mint láttuk, egyben társadalmi érdek is, hiszen a tiszta levegő, a tiszta és egészséges ivóvíz, az élhető város, a jól-lét és a kellemes tájkép mindenki érdeke kellene legyen — azonban rendre alacsonyabb szintre kerül ebben a hierarchiában. Még az sem világos, hogy ezen érdekek egyáltalán kinek az érdekeit szolgálják, és vajon valóban a többségnek kedveznek-e. Sőt, az is előfordul, hogy a várható profit, a munkahelyteremtés ígérete vagy egy település magasabb adóbevételei, kormányzati/vállalati kompenzációja elfedik a beruházás kockáZatait, amelyek csak évtizedek múltán kerülnek nyilvánosságra. Fülöp Sándor (2018) kiemeli, hogy a környezeti konfliktusok hátterében sok esetben az önkormányzati forráshiány áll, az adott településnek pénzhez kell jutnia, ennek érdekében pedig eladja a belterületeit és hagyja felszámolni a zöldfelületeit, hogy
