Oldal 103 [103]
KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK, TÁRSADALMI VÁLASZOK 101
alakult a helyi népszavazások száma, addig ez a szám 2015 után 10 alá csökkent
(Radics 2019: 30. Fontos megjegyezni, hogy jogi procedúra nélkül is lehet poli¬
tikai nyomást gyakorolni az engedélyező hatóságokra vagy a kormányzatra/
önkormányzatra akár közvetlenül, a közösségi médián, akár a hagyományos
médián keresztül. A leggyakoribb tiltakozási forma, amikor jogi útra terelnek egy
ügyet, legyen szó országok közötti nézeteltérésekről vagy lokális ügyekről.
Tágabb értelemben minden, közvetlenül a természeti környezetet vagy a kör¬
nyezeti fenntarthatóságot érintő, a környezet megváltoztatására irányuló vagy
környezeti értéket kisajátító, azt piacosítani szándékozó ügyet környezeti ügynek
nevezzük. Mint ilyen, hatással van a társadalomra is, hiszen az egészséges kör¬
nyezet kialakítása, megtartása, védelme mindenki felelőssége. Kimondhatjuk
tehát, minden környezeti érdek társadalmi érdek is egyúttal. Miért nem egyértelmű
ez mégis minden ember számára? Az ökológiai egyensúly megbomlása, a környe¬
zetszennyezés és természetrombolás merőben újszerű konfliktusok kialakulásá¬
val jártak. A modernizációs törekvések az igények felértékelődésével és mester¬
séges előállításával legtöbb esetben a környezeti érdekek rovására
érvényesülhetnek. Jelenleg a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság
között fennálló, egymást kölcsönösen kizáró társadalmi igények, partikuláris
érdekhierarchiák és értékválasztások szükségszerű ütközésének vagyunk tanúi.
A környezeti érdek bonyolult, speciális jelenség, hiszen olyan közjószág, melynek
megvédése mindenkinek az érdeke, de senkinek sem a speciális érdeke. A kör¬
nyezeti érdek a különböző szereplők környezettel kapcsolatos érdekein keresztül
artikulálódik. A szerepek is adottak: van beruházó, szennyező, közvetlen kárval¬
lott, hatóság, nem kárvallott helyi lakosság, civil szervezetek, helyi politika. A
helyzetet bonyolítja, hogy helyi környezeti ügyek esetében a szerepek egymást is
fedik, ezért nem ritka az sem, hogy egy szereplő önmagával is érdekkonfliktusba
kerül egy adott eset kapcsán, hiszen tudja/érzi, mi lenne a helyes cselekvés, azon¬
ban a politikai-gazdasági érdekek felülírják az etikus magatartást (Toth I. 2002).
ÖKOLOGIZMUS
Az ökologizmus azon elméletek és különféle törekvések halmaza, amelyek az embert
egy nagyobb ökoszisztéma részének tekintik és dinamikus fejlődési szemlélettel fenn
kívánják tartani a rendszer egyensúlyát. , Zöld gondolatrendszernek?" is nevezhetjük,
melyben az elmélet és gyakorlat összekapcsolódik, hidat képez a teoretikus és prag¬
matikus cselekvések — participacio, stratégiaalkotas, alternativak ajanlasa, politikai
szerepvállalás — között, egyúttal megteremti az ökopolitika fogalmát és annak cse¬
lekvési terét. Tehát nemcsak a környezet védelmét hangsúlyozza, hanem komplex
szemléletmódot tükröz, melyben együttesen a környezetvédelem és a fogyasztói
társadalom bírálata, a közösségelvű gondolkodás, valamint az alternatívák keresése
adja a keretet. Nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos szaktudományos keretek
között mozgó partikuláris szemlélet nem elégséges a globális problémák megértésé¬
hez, még kevésbé azok kezeléséhez. Az ökologizmus kilép az elméleti keretek közül,
a humánökológia tudományos és politika dimenzióját egyszerre teremti meg.