Page 96 [96]
OCR
94 — BALOGH RÓBERT Ajánlott olvasmányok R. Várkonyi Ágnes — Kósa László (szerk.) 1993. Európa híres kertje. Történeti ökológiai tanulmányok Magyarországról, Budapest, Orpheusz Kiadó. A tanulmánykötet a magyarországi környezettörténeti gondolkodás első lenyomata. Egyik erénye, hogy nem elsősorban a modernitás korára koncentrált, fókuszában a 17. és 18. századi változások álltak. Az alcím jelzi az environmental history magyarra fordításával kapcsolatos, fent már jelzett bizonytalanságot. Imreh István 1983. A törvényhozó székely falu. Bukarest, Kriterion Kiadó. Imreh István nem tartotta magát környezettörténésznek és az 1983-ban megjelent munkája elsősorban a székelyföldi magyar közösségnek szólt. A kapitalista gazdasági formák és a közösségi szintű tájhasználat kölcsönhatására vonatkozó munkája mindazonáltal bizonyítja a hosszú időtávú szemlélet lehetséges és meghatározó szerepét a környezettörténeti tudás felhalmozásában. K. Németh András — Máté Gábor 2020. Horhosok, puszták, bűvólikak. Tájtörténeti tanulmányok a 16-18. századi Dél-Dunántúlról. Budapest, LHarmattan. A kötet egy belátható kiterjedésű, de sokszínű területen a táj pontos és rendszeres megfigyelésén alapuló multidiszciplináris megközelítést alkalmaz. Bár nem monográfiáról van szó, a kötet a környezettörténész ambíciókkal rendelkezők számára mégis modellértékű, a kutatói szemléletet formáló tanulmányokból áll össze. Kate Brown 2020. Manual for Survival. A Chernobyl Guide to the Future. London, Penguin Books. A szerző feltárja, hogy a csernobili erőmű felrobbanása után a térségből származó szenynyezett anyagok jelentős részét a döntéshozók továbbra is igyekeztek feldolgoztatni, miközben az ott dolgozók az elhallgatás ellenére tisztában voltak a sugárzás biofizikai hatásaival. A bürokratikus összesítés során szándékosan félreolvasott orvosi adatok bizonyítják, hogy a pajzsmirigy- és leukémiás megbetegedésekben jelentős ugrás volt. A csernobili katasztrófa ezen hosszú távú hatásait a nemzetközi tudomány és szakmai közvélemény igyekszik zárójelbe tenni. Bodovics Éva — Demeter Gábor — Eszik Veronika — Erdélyi Mátyás — Vadas András 2022. Tájátalakítás, járványok, vizek, birodalmak — zöldtörténelem. Tanulmányok a környezettörténet irodalmából. Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont. A környezettörténeti kérdésekkel foglalkozó magyar kutatók munkájának globális kontextusba helyezését és a szakterület egyetemi oktatását segítő szöveggyűjtemény. Felhasznált irodalom Ballabás Dániel (szerk.) 2019. Hagyományos források, új megközelítések. A digitalizáció kínálta lehetőségek a történeti kutatásokban. Eger, EKE Líceum Kiadó. Balogh István 1936. Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez. A vákáncsosok. Debrecen, Városi Nyomda. Balogh Róbert 2022. Táj, anyag, kamera. Ludovika Magazin, 06. 09. https://www.ludovika.hu/magazin/konyvtar/2022/06/09/taj-anyag-kamera/ Balogh Róbert 2021. Az antropocén korszak mint válság és az antropocén korszakról szóló történetek mint szintézisek. Sic Itur Ad Astra, 74: 73—88.
