Seite 96 [96]
94 — BALOGH RÓBERT
Ajánlott olvasmányok
R. Várkonyi Ágnes — Kósa László (szerk.) 1993. Európa híres kertje. Történeti ökológiai
tanulmányok Magyarországról, Budapest, Orpheusz Kiadó.
A tanulmánykötet a magyarországi környezettörténeti gondolkodás első lenyomata.
Egyik erénye, hogy nem elsősorban a modernitás korára koncentrált, fókuszában a
17. és 18. századi változások álltak. Az alcím jelzi az environmental history magyarra
fordításával kapcsolatos, fent már jelzett bizonytalanságot.
Imreh István 1983. A törvényhozó székely falu. Bukarest, Kriterion Kiadó.
Imreh István nem tartotta magát környezettörténésznek és az 1983-ban megjelent mun¬
kája elsősorban a székelyföldi magyar közösségnek szólt. A kapitalista gazdasági
formák és a közösségi szintű tájhasználat kölcsönhatására vonatkozó munkája mind¬
azonáltal bizonyítja a hosszú időtávú szemlélet lehetséges és meghatározó szerepét
a környezettörténeti tudás felhalmozásában.
K. Németh András — Máté Gábor 2020. Horhosok, puszták, bűvólikak. Tájtörténeti ta¬
nulmányok a 16-18. századi Dél-Dunántúlról. Budapest, LHarmattan.
A kötet egy belátható kiterjedésű, de sokszínű területen a táj pontos és rendszeres meg¬
figyelésén alapuló multidiszciplináris megközelítést alkalmaz. Bár nem monográfi¬
áról van szó, a kötet a környezettörténész ambíciókkal rendelkezők számára mégis
modellértékű, a kutatói szemléletet formáló tanulmányokból áll össze.
Kate Brown 2020. Manual for Survival. A Chernobyl Guide to the Future. London,
Penguin Books.
A szerző feltárja, hogy a csernobili erőmű felrobbanása után a térségből származó szeny¬
nyezett anyagok jelentős részét a döntéshozók továbbra is igyekeztek feldolgoztatni,
miközben az ott dolgozók az elhallgatás ellenére tisztában voltak a sugárzás biofizi¬
kai hatásaival. A bürokratikus összesítés során szándékosan félreolvasott orvosi
adatok bizonyítják, hogy a pajzsmirigy- és leukémiás megbetegedésekben jelentős
ugrás volt. A csernobili katasztrófa ezen hosszú távú hatásait a nemzetközi tudomány
és szakmai közvélemény igyekszik zárójelbe tenni.
Bodovics Éva — Demeter Gábor — Eszik Veronika — Erdélyi Mátyás — Vadas András 2022.
Tájátalakítás, járványok, vizek, birodalmak — zöldtörténelem. Tanulmányok a kör¬
nyezettörténet irodalmából. Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
A környezettörténeti kérdésekkel foglalkozó magyar kutatók munkájának globális kont¬
extusba helyezését és a szakterület egyetemi oktatását segítő szöveggyűjtemény.
Felhasznált irodalom
Ballabás Dániel (szerk.) 2019. Hagyományos források, új megközelítések. A digitalizáció
kínálta lehetőségek a történeti kutatásokban. Eger, EKE Líceum Kiadó.
Balogh István 1936. Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez. A vákáncsosok.
Debrecen, Városi Nyomda.
Balogh Róbert 2022. Táj, anyag, kamera. Ludovika Magazin, 06. 09. https://www.ludo¬
vika.hu/magazin/konyvtar/2022/06/09/taj-anyag-kamera/
Balogh Róbert 2021. Az antropocén korszak mint válság és az antropocén korszakról
szóló történetek mint szintézisek. Sic Itur Ad Astra, 74: 73—88.