OCR
90 — BALOGH RÓBERT rendező Kukoricasziget című 2014-es filmje. Bodovics Éva Miskolccal kapcsolatos kutatása arra figyelmeztet, hogy az árvízi katasztrófa is hibrid. Az árvizeket gyakran átgondolatlan építkezés vagy vízelvezetés váltja ki, hatásuk pedig alapvetően átalakíthatja egy terület társadalmi viszonyait, gazdasági tevékenységét és persze infrastruktüräjät (Bodovics 2022). Az erdők közép-európai valósága összetett, az erdő korántsem a vad, érintetlen rengeteg. A településektől elérhető, néhány tíz kilométeres távolságban levő erdőket az emberi tevékenység folyamatosan formálta, s ez a hatás a modernitás korának mérnöki erdőgazdálkodásáig sok esetben növelte a biológiai sokféleséget (K. Németh — Máté 2020; Szabó 2005; Molnár et al. 2022). Ráadásul az erdei munkák során az erdőkben is érvényesült a társadalmi hierarchia. Ez utóbbira kiváló példa a Debrecen környéki vákáncsosok esete, akik erdő- (elsősorban akäc-) telepítő munkásként egyre szigorodó feltételekkel éltek tököt termesztve és néhány állatot tartva a város körüli erdőkben a 20. század első néhány évtizedében (Balogh I. 1936). Az elmúlt évtizedben a történeti gondolkodást átformáló eredmények között az antropocén korszak létének felfedezése eredményezheti a legradikálisabb átalakulást. A szó jelentése: recens emberi réteg. Ugyanis, a természettudomanyok jelenlegi állása szerint, az emberi tevékenységek nyomán olyan mértékben alakultak át a földi életfeltételek, s ezek evolúciós, kémiai és fizikai nyomai olyan markánsak és visszafordíthatatlanok, hogy ezt összességében már új geológiai korszaknak kell tekinteni. A változások a jelenleg élő fajok nagy többsége számára akár a kihalást is okozhatják. Az emberiséget elsősorban az időjárás kiszá