Page 86 [86]
84 BALOGH ROBERT
magától értetődőnek vett összefüggés. Előfordulhat az is, hogy figyelembe nem
vett tényezők tűnnek elő.
Köztudott például, hogy a jelenlegi Magyarország területén levő erdők az
ország teljes művelhető területéhez képest számított aránya 1920 és 2020 között
közel megduplázódott. A Magyarország nemzeti atlasza a növényzet történeti
változásait bemutató térképeinek megrajzolását előkészítő kutatási program arra
jutott, hogy több tíz ezer éves időtávban jelentős mértékben változott ugyan a
jelenlegi országterület növényzete, az utóbbi kétszáz évre ugyanakkor az előhe¬
lyek egyértelmű és gyorsuló pusztulása jellemző (Biró-Molnár—Öllerer-Deme¬
ter-Bölöni 2022, Molnär-Kiräly-Fekete 2018). Ebből adódna az az elképzelés,
hogy az erdőterület a mai Magyarország területén a honfoglalás és 1920 előtt
folyamatosan csökkent, mígnem elért egy rendkívül alacsony értéket. A történeti
valóság azonban ennél sokkal összetettebb (Bartha 2000, Konkoly-Gyurö-Baläzs
2010). Az erdőgazdálkodás és a többi gazdálkodási forma közötti összefüggés
miatt a ma erdőnek és mezőgazdasági területnek tekintett térségek aránya a
korábban feltételezettnél gyakrabban és drasztikusabban változott meg az egyes
települések határában. Szakács László kataszteri térképekre vonatkozó elemzései
szerint például Zala megye területén a 19. század második felében a katonai
felméréseken erdősnek jelölt területek a 18. század második felében számos
esetben legelők vagy gyümölcsösök is lehettek. Sőt, a középkori oklevelek ha¬
tárjelölései alapján az Árpád-korban is hasonló volt a helyzet (Szakács 2012). A
települések közelében igen fátlan időszakok és visszaerdősülések követték egy¬
mást, utóbbiak a korábbi tájhasználat vagy települések nyomait jelentős részben
eltüntethették (K. Németh — Mâté 2020). Mäsrészt, az etnobotanikai és erdétür¬
téneti kutatások számos gazdálkodás útján létrehozott erdőtípust azonosítottak
a jelenlegi Magyarország területén, vagyis az erdő szó jelentése korántsem egy¬
nemű (Szabó 2002; 2005; Varga et al. 2017; Molnär-Erdélyi-Hartdégen-Biré—
Pânya-Vadäsz 2022). A tudatos emberi tevékenység által átalakított erdők — er¬
dőkertek - jelentőségére a kutatók más földrészek esetében szintén egyre nagyobb
hangsúllyal mutatnak rá (pl. Sri Lanka, Kôzép-Amerika, Amazonas-medence).
Az erdők és emberi közösségek kölcsönhatása globális történet. Ezen belül ér¬
demes kiemelni egy, a globális eszmetörténethez is kapcsolható fordulópontot.
A modern kori magyarországi környezettörténet szempontjából fontos szerepe
van a jobbágyfelszabadítás újraolvasásának is. A kifejezés jelentése a 19. század
eleji-közepi liberális értelmezésben és szándékok szerint a társadalom felszaba¬
dítása a jobbágyi kötöttségek alól, ami egyben milliók magántulajdonhoz és így
állampolgári mivolthoz segítése is. Ebben az értelemben szerepelt az 1848.
március 15-i 12 pont közötti is. Az 1848 tavaszán a forradalmi és alkotmányos
viszonyok között végül megvalósítani szándékozott, majd az 1850-es évek cent¬
ralizált viszonyai között lassan kibontakozó formában megvalósult jobbágyfel¬
szabadítás azonban korántsem csak a polgári szabadságot jelentette. Azt az
agrártörténeti kutatások már az 1960-as években világossá tették, hogy a job¬
bágyfelszabadítás a paraszti életformát is átalakította. A volt jobbágyi földek
elválasztása azt is jelentette, hogy megszűnt a közösen művelt földek és tájelemek