Oldal 85 [85]
ZÖLDTÖRTÉNELEM? 83
1. kép. Éltes Barna műve a Hasított táj című kiállítás részeként.
2022. december 20.
Hasított táj című kiállítás egésze, illetve az ott szereplő alábbi munka is azt fejezi
ki, hogy a természetes anyag milyen kis, de pontosan megválasztott változással
válik az emberi kultúra és a táj viszonyának reprezentációjává és műalkotássá.
Házat, vagy még inkább templomot, és az ahhoz vezető utakat látunk, feljebb
pedig művelt földterületet. Az alkotást úgy is értelmezhetjük, hogy alapos szem¬
lélődéssel és az anyag ismeretére támaszkodva csak néhány ponton kell alakí¬
tanunk a tájon ahhoz, hogy létrehozzuk vagy folytathassuk az emberi kultúrát.
A templom-motívum arra utalhat, hogy ez a felismerés, az anyag körforgásának
tudatos megélése maga a szakralitás. Éltes szemlélete azt is hangsúlyozza, hogy
még most is vannak olyan közösségek, s léteznek olyan életformák, amelyek
nem idéznek elő környezeti válságot. Az új, a humán környezettudományi szem¬
léletbe illeszkedő történeti szemlélet egyik kulcsa minden bizonnyal az, hogy a
kutatási kérdéseket a hasonló alkotásokra alapozva fogalmazza meg.
De milyen munkát is jelent ez pontosan? Jelen fejezet célja az, hogy körvona¬
lazza azt, hogy mi is az a történeti gondolkodás, majd választ adjon arra, hogy
a környezettörténeti kutatás már jelen állapotában is kész megoldás-e a történeti
kutatás és a humán környezettudomány egybefésülésére.
Történeti korrekciók és köztudott tévedések
Most, a gondolati fordulat előtti pillanatban még kijelenthető, hogy a történész
a múltbeli és a jelenkori politikai, társadalmi, gazdasági és környezeti állapotok¬
ról való reflexív gondolkodás szakemberei közé tartozik. A történész olyan ku¬
tató, aki megkérdezi, hogy a múlt egy adott pontján vagy jelenleg , természetes¬
nek", adottnak tűnő viszonyok, vagy ezek emlékezete, vajon milyen speciális
körülmények eredményei. Ha megnézzük, hogy valamely köztudottnak vélt
jelenségnek milyen a feltárható múltja, gyakran megkérdőjeleződik egy-egy