OCR
VALLÁS ÉS ÖKOLÓGIA 77 rások kezelését és védelmét vizsgálta az atabaszk indiánoknál (Alaszka, Yukon). Fikret Berkes biológus számtalan kutatása között a kanadai kree indiánok (1999) tradicionális tudását, vallásuk és gyakorlatukat, illetve környezetiforrás-használatukat vizsgálta. Sponsel pedig thaiföldi kutatásai során (1992) az ugyanazon a területen élő buddhista és muszlim falvakat vetette össze, arra fókuszálva, hogy az eltérő vallások mennyire eltérő környezethasználatot hoznak létre (összefoglalóan Borsos 2004; Sponsel 2012). A hagyományos tudás és vallás ilyetén felértékelődése együtt járt a szent helyek védelmére tett erőfeszítések megnövekedésével is (Grand Canon, Shashta-hegy, Stonehenge, Uluru stb., lasd: https://sacredland.org/map/). A spirituális ökológia tehát egyfelől egy kutatási irány az antropológián belül, másfelől társadalmi, politikai, intellektuális mozgalom is. A kettő között időnként nehéz meghúzni a határt. Ennek is köszönhető, hogy a kortárs spirituális ökológia leginkább alkalmazott tudományként értelmezhető: olyan antropológiai tudást keres, amelyet a környezeti krízis kezelésében hasznosítani tud. A humán környezettudomány egyik jellemzője, hogy a kutatók egyben aktivisták is, itt is tetten érhető. Összefoglalás A tanulmány áttekintette a vallások szerepét ember és természet viszonyában. Rámutatott, hogy a szentírások környezettudatos újraértelmezése miként befolyásolhatja ezt a viszonyt, és hogy a különböző történeti egyházak, spirituális irányzatok hogyan igyekeznek bekapcsolódni nemcsak az ökologikus diskurzusba, hanem a környezeti problémák megoldásába is. A kereszténység hatását vizsgáló Lynn White-vita példáján a fejezet bemutatta a felelősség konstruktív újragondolásának lehetőségét és hatását. Megvizsgáltuk vallás és tudomány relációját a környezeti problémák területén, a gondoskodás kérdését, és szó esett a hitvallásos irodalom és a vallási aktivizmus példáiról. A szöveg az ökospiritualitás kérdését is tárgyalta, olyan fogalmak és jelenségek mentén, mint a sötétzöld vallásosság, a természetvallás, az ősi hit, illetve az ökopogányság. Ez utóbbi elvezet a hagyományos ökológiai tudás témájához, melyet egy másik tanulmányban részletesebben is tárgyalunk.