Page 79 [79]
VALLÁS ÉS ÖKOLÓGIA 77
rások kezelését és védelmét vizsgálta az atabaszk indiánoknál (Alaszka, Yukon).
Fikret Berkes biológus számtalan kutatása között a kanadai kree indiánok (1999)
tradicionális tudását, vallásuk és gyakorlatukat, illetve környezetiforrás-használatukat
vizsgálta. Sponsel pedig thaiföldi kutatásai során (1992) az ugyanazon a területen élő
buddhista és muszlim falvakat vetette össze, arra fókuszálva, hogy az eltérő vallások
mennyire eltérő környezethasználatot hoznak létre (összefoglalóan Borsos 2004;
Sponsel 2012).
A hagyományos tudás és vallás ilyetén felértékelődése együtt járt a szent helyek
védelmére tett erőfeszítések megnövekedésével is (Grand Canon, Shashta-hegy, Sto¬
nehenge, Uluru stb., lasd: https://sacredland.org/map/).
A spirituális ökológia tehát egyfelől egy kutatási irány az antropológián belül,
másfelől társadalmi, politikai, intellektuális mozgalom is. A kettő között időnként
nehéz meghúzni a határt. Ennek is köszönhető, hogy a kortárs spirituális ökológia
leginkább alkalmazott tudományként értelmezhető: olyan antropológiai tudást keres,
amelyet a környezeti krízis kezelésében hasznosítani tud. A humán környezettudomány
egyik jellemzője, hogy a kutatók egyben aktivisták is, itt is tetten érhető.
Összefoglalás
A tanulmány áttekintette a vallások szerepét ember és természet viszonyában.
Rámutatott, hogy a szentírások környezettudatos újraértelmezése miként befo¬
lyásolhatja ezt a viszonyt, és hogy a különböző történeti egyházak, spirituális
irányzatok hogyan igyekeznek bekapcsolódni nemcsak az ökologikus diskur¬
zusba, hanem a környezeti problémák megoldásába is. A kereszténység hatását
vizsgáló Lynn White-vita példáján a fejezet bemutatta a felelősség konstruktív
újragondolásának lehetőségét és hatását. Megvizsgáltuk vallás és tudomány
relációját a környezeti problémák területén, a gondoskodás kérdését, és szó esett
a hitvallásos irodalom és a vallási aktivizmus példáiról. A szöveg az ökospiritu¬
alitás kérdését is tárgyalta, olyan fogalmak és jelenségek mentén, mint a sötétzöld
vallásosság, a természetvallás, az ősi hit, illetve az ökopogányság. Ez utóbbi
elvezet a hagyományos ökológiai tudás témájához, melyet egy másik tanulmány¬
ban részletesebben is tárgyalunk.