Oldal 76 [76]
74 FARKAS JUDIT
Eltérően a hasonló hitrendszerrel bíró nyugat európai példáktól, a magyar ökofalu-la¬
kók nem nevezik magukat és gyakorlatukat (újypogánynak (én legalábbis még sosem
hallottam). Ehelyett inkább konkrét irányzatot jelölnek meg, például: , csinálom a
sámános dolgaimat", , ott erős az ősmagyaros vonal". Mindazonáltal a természethitről
való beszélgetésekben gyakran felmerül a pogány tradíció kérdése, és a természethit
gyakorlati megvalósulásakor olyan rítusokat is sorolnak, amelyeket ők maguk is
pogány örökségnek tekintenek. Találkoztam olyan megfogalmazással is egy levélben,
ahol a pogány hit és a természethit azonosként értelmeződött: "Még a keresztény
szokások is telis-tele vannak pogány/természethitű lsic!] utalásokkal, csak ki kell tudni
hamozni 6ket.«” (Farkas 2017: 95-96.)
Ökopogänyok
Az ökospiritualitás egyik domináns mozgalmi megjelenési módja az ökopogäny¬
sag (eco-paganism). Az ökopogány egy olyan környezeti aktivista, aki az újpogány
tradíció követője, és környezetvédő akcióiban is integrálja újpogány hitét és
gyakorlatát (természeti lények segítségül hívása, pogány rítusok az akció hely¬
színén, Föld-energiák használata stb.; lásd: Harris 1996, 2008; Letcher 2003).
Mivel az újpogány csoportok hitrendszere alapvetően valamilyen természetval¬
lásra vezethető vissza, az újnpogányok maguk is hangsúlyozzák a természet tisz¬
teletét, minden élő szentségét. Számukra a természet intelligenciával és tudatos¬
sággal bír, jótékony, és kommunikálni tud azokkal, akik képesek meghallani.
Ezt az elfeledett kapcsolatot vissza kell állítani. Jó példaként szolgálnak a pre¬
modern emberek, akik spirituális kapcsolatban voltak a természettel, ezért az ő
példájukat kell követni, és az ő eszközeiket — értsd hitüket és spirituális gyakor¬
latukat — kell alkalmazni (Letcher 2003: 69).
ebből következően a környezettudatos gondolkodás és életmód kiemelt fontos¬
sággal bír számukra. Sokuk esetében ez csupán az Isten/Istennö/Földanya/
Természet vallásos tiszteletében a természet ciklikusságát követő, a természetben
végrehajtott rítusokban ölt kultikus formát, mindenféle aktivizmus nélkül. Mások
azonban közreműködnek a különböző ökológiai mozgalmakban, a klímaakti¬
vizmus politikai színterének is részesei (Luhrmann 1993).
Az ökopogányok sokfélék, és az ökológiai aktivizmusnak is különféle formáit
gyakorolják. Egy részük a mélyökológia és egyfajta spirituális eklekticizmus felől
érkezik, ők azok a , brikolőrök", barkacsolok, akik a környezetfilozófia mellett
a kortárs spiritualitás rendkívül széles palettájából merítve és ezeket egy pogány
dogmával kombinálva alkotják meg világképüket (New Age, wicca-boszorkány¬
sag, neosamanizmus, druida hit, Istennő-hit, " teozófia, buddhizmus, Szivár¬
"Az újpogányság szoros kapcsolatban áll a modernitás ökofeminista kritikájával. Ezt egyrészt
Carolyn Merchant munkái motiválták, aki 1980-as munkájában azt állította, hogy a tudományos