Page 74 [74]
OCR
72. FARKAS JUDIT jegyében álló gyakorlat.? A törzsi vallások mellett a szerzők ide sorakoztatják a pogány tradíciókat felelevenítő modern vallási mozgalmakat is: az újpogányságot, a neosamanizmust, a wiccát, különböző New Age-csoportokat, sőt Peter Beyer ide sorol bizonyos, a történeti egyházakon belül jelentkező megújulási mozgalmakat is (Beyer 1998: 17). Beyer a fogalmat „hasznos analitikus absztrakciönak” (useful analytical abstraction) tartja, amely alkalmazhaté ,minden olyan valläsos hiedelemre és gyakorlatra, amelynek hívei a természetet az isteni, a szent, a transzcendens, a spirituális erő — vagy nevezzék bárhogyan is — megnyilvánulásának tekintik." (Beyer 1998: 11.) Hasonlóképpen gyakori ebben a diskurzusban az ősi hit (native faith) terminus használata. Ahogyan Adrian Ivakhiv a kelet-közép-európai újpogányságot vizsgálva megállapította: , Kelet-európai gyakorlói inkább ősi hitnek (native faith) nevezik azt, amit a nyugati kutatók pogányságként kategorizálnak." (Ivakhiv 2005: 195.) Az , ősi hit" (native faith), ,ősi tradíció" (native tradition), ,6si magyar hagyomány" vagy , őseink öröksége" terminusok használata a leggyakoribb mind a társadalomtudományi, mind a mindennapi használatban. Többféle kifejezés használatos tehát a közép-kelet-európai újpogány-jellegű csoportokra, amely megnevezések gyakran elfedik rokonságukat a világ más részein található hasonló tradíciókkal, ugyanakkor utalnak is a különbségekre, amely a két régiót jellemzi." Adrian Ivakhiv rávilágít, hogy már maga a természet fogalma is eltérő értelmezéssel és konnotációkkal bír a nyugati, illetve a kelet-közép-európai kortárs természethitekben, elsősorban az újpogányságban. Úgy véli, hogy a nyugatiban dominánsabb az a felfogás, hogy a természet önmagában létező entitás, míg Kelet-Közép-Európában a természet szoros kapcsolatban van az emberrel és a néppel, nemzettel, és fordítva: a nép, a nemzet a lokális természettel (lásd Ivakhiv 20059. Ebből kiindulva meggyőzően tárgyalja a terminus problematikusságát: úgy véli, hogy a természet fogalmát nem szabad egyértelműnek tekinteni, ehelyett úgy kell felfogni, mint egy folyamatosan formálódó definíciót, konstrukció, brikolázs és diszkurzív harc eredményét (Ivakhiv 2005: 196). A fenti megfontolások nem csupán a tudományos diskurzusban fontos fogalmi kérdések, és nem is öncélú játék a szavakkal, hanem rávilágítanak azokra a finom eltérésekre, amelyek a természethez való viszonyt is befolyásolják. Kitűnő példa erre az indiai környezettörténész, Ramachandra Guha rácsodálkozása a különbségekre: Indiában azt látta, hogy a környezeti mozgalmak alapvetően a társadalmi igazságosság kérdéseivel foglalkoznak, tárgyuk és céljuk a természeti erőforrásokhoz való egyenlő hozzáférés joga, középpontjukban tehát az ember áll. Majd Erre utal Catherine Albenese könyvének címe is: Nature Religion in America: From the Algonkian Indians to the New Age. Albenese 1991. ° A témähoz lâsd még: Harvey 2014; Letcher 2003, Pearson-Roberts-Samuel 1998. 0 A terminolôgiai kérdésekhez lâsd: Simpson-Filip 2013. A terminológiai különbség mellett komoly ideológiai különbségek is mutatkoznak a kelet-közép-európai és a nyugat-európai — most nevezzük így — , újpogányság" között. Ennek előzményeit, okait és jellegét vizsgaljak példaul: Aitamurto—Simpson (eds.) 2013; Szilagyi-Szilardi 2007; Wiench 2013; Hubbes-Povedäk 2014.
