Page 73 [73]
VALLÁS ÉS ÖKOLÓGIA 71
az egyénben. Legmarkánsabb megnyilvánulása mindennek a Lovelock-féle Gaia¬
hipotézis, mely feltételezi, hogy a Föld egy élő entitás (Lovelock 1979; 2009),
illetve a környezetfilozófia olyan radikális elméletei, irányzatai, mint például az
Arne Naess-féle mélyökológia, vagy a Murray Bookchin-i társadalomökológia.
(Läsd a „Környezetfilozöfia” cimü tanulmänyd. Az ökospiritualitás — Bron Taylor
valláskutató szerint — leginkább a sokszínű spirituális mozgalmakra jellemző, de
a hagyományos vallások hívei is gyakran beépítik világképükbe ezt a fajta etikát
CIaylor 2010). Az összefoglalóan környezeti (environmentalista) mozgalmaknak
nevezett mozgalomegyüttes világnézeti alapjait is az ökospiritualitás adja.
A zöldmozgalmakat is vizsgáló Bron Taylor , zöld vallásnak" (green religion)
nevezi a történeti vallások , zöldülését", a fentiekben vizsgált vallásos környezet¬
tudatosságot, azt az etikai alapvetést, miszerint a környezettudatos viselkedés
vallásos kötelesség. Ugyanő megkülönbözteti és , sötétzöld vallásnak" (dark
green religion) nevezi azt a szemléletet, amelynek fő tézise, hogy a természet
maga a szent, és ebből kiindulva szükséges a tisztelete és védelme. Ide sorolha¬
tók az animizmus, a panteizmus, a pogány hitrendszerek, illetve az újpogány
mozgalmak, az ún. természeti vallások (és a hozzájuk szorosan kapcsolódó
hagyományos ökológiai tudás), a New Age-mozgalom és bizonyos új vallási
mozgalmak. A környezeti mozgalmak spirituális alapjait is a sötétzöld vallásos¬
ság elemei adják.
A kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy a kettő, tehát a zöld és a sötétzöld
vallásosság a gyakorlatban nem vagy csak igen nehezen választható szét." Aho¬
gyan maga Bron Taylor is csak az elméleti alapvetés érdekében igyekszik meg¬
határozni vallás, hit, spiritualitás, illetve zöld és sötétzöld vallásosság lényegét
CIaylor 2010: 1.
Egy rövid kitérővel hadd magyarázzam meg e három fogalom - vallás, hit,
spiritualitás — együttes használatát. A vallással foglalkozó kutatások tapasztalata,
hogy a jelenkori diskurzusokban a vallásosságukat megfogalmazó egyének
gyakran inkább spiritualitásról, mint vallásról beszélnek, és legtöbbjük kiemeli
a kettő közötti különbséget: a spiritualitást a személyes tapasztalattal és fejlő¬
déssel, a világnak és benne az egyén helyének mélyebb megértésével azonosít¬
ják, míg a vallást inkább intézményesedettnek, ritualizáltnak, személytelenebb¬
nek tekintik (összefoglalóan Taylor 2010: 1. Mivel a spiritualitás terminussal
jellemzett hitrendszerben gyakoriak az egyén helyét a teremtésben, a világban,
a természetben értelmező elemek, nem véletlen, hogy inkább ez a fogalom je¬
lenik meg az ökológiai mozgalmakban is.
A nyugati kortárs vallásosság vizsgálata során bizonyos jelenségekre újabban
elterjedt a természetvallás (nature religion) fogalma. Bár maga a terminus nem
új, a jelenkori vizsgálatokban új tartalmat is nyert: használói alapvetően minden
olyan vallást beleértenek, amelynek része a természet mély tisztelete és az ennek
° Magyar összefoglalása: Tóth I. 2005: 102—121. A Gaia-teória politikai hatásáról lásd Deudney
1995; Litfin 2005.
Ezt mondja a vernakuláris vallás és az integratív vallás koncepciója is, lásd Bowman 1990.