Seite 68 [68]
66 Farkas JUDIT
hatóság érdekében botorság lenne figyelmen kívül hagyni a mintegy tízezer
vallásban és a Föld lakosságának 85 százalékában rejlő potenciált (ásd Gardner
2002; Rasmussen 2013). Az Alliance of Religions and Conservation nevű szer¬
vezet tagjai is úgy vélik, hogy a környezeti problémák megoldása érdekében ki
kell használni a vallások, egyházak világban betöltött politikai, gazdasági és
kulturális szerepét. Ezek szerintük: a vallások olyan kozmológiát biztosítanak,
amely formálja a világnézeteket; erkölcsi tekintéllyel rendelkeznek; rengeteg
embert érnek el és mozgósíthatnak; hatalmas vagyonuk van ingatlanban, pénz¬
ügyi befektetésekben és pénzben; a fenntarthatósághoz elengedhetetlen hosszú
távú gondolkodást gyakorolják; irányelvekkel bírnak a vagyon méltányos, igaz¬
ságos és felelősségteljes kezeléséhez; sajátos társadalmi és kulturális kontextus¬
ban gyökereznek; ők vezetik a világ számos iskoláját (idézi Hubbell-Ryan 2022:
139).
A vallás tehát felfedeződött mint az ökológiai krízis egyik megoldási javaslata
és módszere. Az ökológiai diskurzusba bekapcsolódó vallások követői (laikusok
és tudósok egyarán0 vallásuk tanításainak olyan értelmezését adják, amely
szerint a természet és minden létező vagy isteni teremtmény, vagy az isteni részét
képezi, vagy valamiféle természetfeletti attribútummal bír. Ennek értelmében a
természet rombolása, kizsákmányolása a természetfelettivel szembeni bűn, a
környezetbarát viselkedés pedig egyenesen vallásos kötelesség."
Vallás és környezettudatosság összekapcsolódására kitűnő példa a WWF által kiadott
könyvsorozat, melynek kötetei egy-egy világvallás és a természet kapcsolatáról szól¬
nak:
Batchelor, Martine — Brown Kerry (eds.): Buddhism and Ecology, 1992.
Breuilly, Elisabeth — Palmer, Martin (eds.): Christianity and Ecology, 1992.
Khalid, Fazlun M. — O’Brien, Joanne (eds.): Islam and Ecology, 1992.
Prime, Ranchor: Hinduism and Ecology, 1992.
Rose, Aubrey (ed.): Judaism and Ecology, 1992.
Vallás és ökológia összekapcsolását az is indokolja a kutatók szerint, hogy mind¬
kettő foglalkozik a nem-emberi világ megértésével, továbbá ember és nem-em¬
beri világ viszonyának feltárásával.
A tudomány a fizikai világ működésével kapcsolatos ismeretek elsődleges,
hitelesnek tekintett forrása. A vallás válaszokat ad a misztikus tapasztalatokra,
az átfogó jelentések és a közös etikai irányultságok iránti vágyra, amelyeket a
tudomány sokak számára — önmagában - nem tud biztosítani (Rigby 2017: 275).
Az ökológia tudománya leírja, hogy az organizmusok hogyan lépnek kölcsön¬
hatásba más organizmusokkal, energiával és anyaggal olyan összetett rendsze¬
rekben, amelyek meghatározzák az organizmusok bőségét és eloszlását. A val¬
* Ehhez läsd - többek k6z6tt — Bron Taylor Introducing Religion and Dark Green Religion című
tanulmányát, Taylor 2010. Az abrahamista vallasok és az ökológiai válság közötti kapcsolathoz,
az e körül kialakult vitához lásd: Kay 1998; Livingstone 1994; Taylor 2010, 2016; White 1967.