Page 66 [66]
OCR
64 FARKAS JUDIT ÖKOLÓGIA, KÖRNYEZET, VALLÁS Ökológia. Az elnevezés Ernst Haeckel német biológus nevéhez fűződik (18609. , Az élőlények sokasága (egyed feletti szerveződési szintek) és környezetük kapcsolatának törvényszerűségeivel foglalkozó, a szünbiológiához tartozó tudományág. Az ökológia tárgykörébe tartozik azoknak a kölcsönhatásoknak a vizsgálata, amelyek meghatározzák az élőlények eloszlását és gyakoriságát. Más szavakkal az élőlények populációira és ezek rendszereire ható feltételeket és a feltételek hatásait kutatja. A görög eredetű szó környezettant jelent. Újabban a kérdés fontossága miatt az ember és környezete kapcsolatának vizsgálatára külön tudományág, a környezettudomány alakult ki, amelyet humán ökológiának is neveznek" (Mészáros 2010: 179. , A globális ökológia a Föld és az ember kapcsolatának, egymásra hatásának általános kérdéseivel foglalkozik. Az általa megtárgyalandó kérdések az emberiség és a környezet legalapvetőbb viszonyaival foglalkoznak: Milyen változást okoz az ember a Földön? Ez a kérdés elsősorban természettudományos. Számba kell vennünk azokat a legfontosabb változásokat, amelyeket az ember hozott létre. : Melyek ezeknek a változásoknak a társadalmi következményei? Ennek elemzése a társadalomtudomány érdeklődési körébe tartozik. : Mi az ember által előidézett változások társadalmi oka? Lényegében azt kívánjuk meghatározni, hogy milyen társadalmi erők azok, amelyek miatt az ember a vizsgált változásokat előidézi és végrehajtja. Ez a kérdés is elsősorban a társadalomtudományra tartozik. : Hogyan lehetne a fenntarthatóság szempontjából elfogadhatatlan változásokat, folyamatokat megelőzni, megállítani, megváltoztatni? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához minden tényleges esetben természettudományos, műszaki és társadalomtudományi ismeretekre van szükség" (Kiss 2012: 17). Környezet: , A környezet az embert, egyedet, csoportot körülvevő tényezők összessége. Így a környezetbe beleértendő minden olyan mozzanat, amely az ember környezetét meghatározza, legyen az természetes eredetű, mesterséges eredetű, vagy a társadalmi beägyazottsäggal kapcsolatos” (Kiss 2012: 11-12). Vallás: ,. . .a vallásnak mint társadalmi jelenségnek az értelmezése a különböző antropológiai irányzatok, elméletek szerint eltérő: hol a társadalmat összetartó kohéziós erőnek (Durkheim), hol az embereket körülvevő valóságot létrehozó és a benne való létezésre mintát adó modellnek (Geertz, Rappaport), hol a tärsadalmi hierarchiät ravaszul fenntartó hatalmi eszköznek (Bloch), hol az ember exisztenciális félelmeit elviselhetővé tév6 magyarazatrendszernek (Tylor), hol pedig az emberi gondolkodas (Lévi-Strauss, Douglas) vagy éppen a vâgyak és félelmek (Freud) kivetülésének lâttâk és latjak” (Hesz 2014: 220).
