Page 66 [66]
64
FARKAS JUDIT
ÖKOLÓGIA, KÖRNYEZET, VALLÁS
Ökológia. Az elnevezés Ernst Haeckel német biológus nevéhez fűződik (18609. , Az
élőlények sokasága (egyed feletti szerveződési szintek) és környezetük kapcsolatának
törvényszerűségeivel foglalkozó, a szünbiológiához tartozó tudományág. Az ökológia
tárgykörébe tartozik azoknak a kölcsönhatásoknak a vizsgálata, amelyek meghatá¬
rozzák az élőlények eloszlását és gyakoriságát. Más szavakkal az élőlények populá¬
cióira és ezek rendszereire ható feltételeket és a feltételek hatásait kutatja. A görög
eredetű szó környezettant jelent. Újabban a kérdés fontossága miatt az ember és
környezete kapcsolatának vizsgálatára külön tudományág, a környezettudomány
alakult ki, amelyet humán ökológiának is neveznek" (Mészáros 2010: 179.
, A globális ökológia a Föld és az ember kapcsolatának, egymásra hatásának általános
kérdéseivel foglalkozik. Az általa megtárgyalandó kérdések az emberiség és a kör¬
nyezet legalapvetőbb viszonyaival foglalkoznak: Milyen változást okoz az ember a
Földön? Ez a kérdés elsősorban természettudományos. Számba kell vennünk azokat
a legfontosabb változásokat, amelyeket az ember hozott létre. : Melyek ezeknek a
változásoknak a társadalmi következményei? Ennek elemzése a társadalomtudomány
érdeklődési körébe tartozik. : Mi az ember által előidézett változások társadalmi oka?
Lényegében azt kívánjuk meghatározni, hogy milyen társadalmi erők azok, amelyek
miatt az ember a vizsgált változásokat előidézi és végrehajtja. Ez a kérdés is elsősorban
a társadalomtudományra tartozik. : Hogyan lehetne a fenntarthatóság szempontjából
elfogadhatatlan változásokat, folyamatokat megelőzni, megállítani, megváltoztatni?
Ennek a kérdésnek a megválaszolásához minden tényleges esetben természettudo¬
mányos, műszaki és társadalomtudományi ismeretekre van szükség" (Kiss 2012: 17).
Környezet: , A környezet az embert, egyedet, csoportot körülvevő tényezők összessége.
Így a környezetbe beleértendő minden olyan mozzanat, amely az ember környezetét
meghatározza, legyen az természetes eredetű, mesterséges eredetű, vagy a társadalmi
beägyazottsäggal kapcsolatos” (Kiss 2012: 11-12).
Vallás: ,. . .a vallásnak mint társadalmi jelenségnek az értelmezése a különböző ant¬
ropológiai irányzatok, elméletek szerint eltérő: hol a társadalmat összetartó kohéziós
erőnek (Durkheim), hol az embereket körülvevő valóságot létrehozó és a benne való
létezésre mintát adó modellnek (Geertz, Rappaport), hol a tärsadalmi hierarchiät ra¬
vaszul fenntartó hatalmi eszköznek (Bloch), hol az ember exisztenciális félelmeit el¬
viselhetővé tév6 magyarazatrendszernek (Tylor), hol pedig az emberi gondolkodas
(Lévi-Strauss, Douglas) vagy éppen a vâgyak és félelmek (Freud) kivetülésének lâttâk
és latjak” (Hesz 2014: 220).