Oldal 51 [51]
KÖZGAZDASÁGI VÁLASZOK A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG KIHÍVÁSAIRA 49
nem ösztönözhet hatékony helyettesítésre. Ehhez képest Ricardo a természeti
erőforrások heterogén minősége mellett kardoskodott, s ebből következően a
csökkenő hozadék jelensége mindenkor jelentkezik. Az emelkedő költségek
(árak) - ha Ricardo által kimondatlanul is — jelzésként szolgálhatnak a gazdaság
számára, s mivel nincs szó az összes erőforrás kihasználtságáról, ezért lehetséges
a viszonylag drágább, relatíve szűkös erőforrás olcsóbbal helyettesítése (Barbier
1989: 3-4; vö. Pearce-Turner 1990: 6-7).
Miközben Ricardo n£zetei Malthus&hoz k&pest optimistäbbnak lätszhatnak,
fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Ricardo végül is a természet egy sokkal Er¬
dekesebb jellemzőjére mutatott rá, mégpedig a termőföld korlátos termékeny¬
ségére. Ugyanakkor az is fontos, hogy mind Malthus, mind Ricardo a szűkösség
végső forrását belső jellegűnek tekintette. Ez a korlát azért jelenik meg, mert a
munkaerő fenntartása (subsistence level) minimális nagyságú ellátás meglétét
feltételezi, s a kifizetett bér egy bizonyos minimumszintet el kell érjen. Ám ha
csakugyan ez lenne a gazdaság növekedésének egyetlen korlátja, akkor ez azt
is jelentené, hogy a csapdából kibújhatunk a munkaerő tőkével való helyettesí¬
tésével (Barbier 1989: 8-9, 11). A növekedés későbbi kritikusai szerint ez téves
következtetés (lásd később).
John Stuart Mill 1848-ban publikálta 4 nemzetgazdaságtan alapelvei című
fő művét. Ebben számos fontos elemmel gazdagította a klasszikus közgazdasági
hagyomány természeti környezettel kapcsolatos nézeteit. A korábbiakhoz képest
nyíltabban hangsúlyozta a technológiai fejlődés azon hatását, amely késleltetheti
a végső korlátok előbb-utóbb mindenképpen bekövetkező elérését; a szűkösség
fogalmát a kimerülő természeti erőforrásokra is kiterjesztette (például ásvány¬
kincsek), s ezzel a termőföldek elégtelen mennyiségéből származó malthusi
népesedési probléma nélkül is érzékelhetővé vált egy újabb nehézség; s elsőként
mutatott rá a föld alternatív felhasználási lehetőségeire. A föld ugyanis — a me¬
zőgazdasági termelésen túl — egyrészt területet biztosít lakóhelyek kialakítására,
másrészt pedig jelentős szerepe van az ember számára rekreációs erőforrásként
is Glyen például a táj szépségének szemlélése). Fontos, hogy Mill szerint a gaz¬
daságnak előbb-utóbb egy stacioner, azaz nem növekvő állapotba kell jutnia, s
a természet fent említett alternatív szolgáltatásainak értékét nem úgy tekintette,
mint amelyet a piacnak kellene meghatároznia, hanem inkább egy olyan érvnek,
amely a gazdasági növekedés leállítása mellett szól, jóval a kényszerítő szükség¬
szerüség beällta elôtt (Barbier 1989: 12-14).
A neoklasszikus közgazdaságtan természetképe
Amíg a klasszikus közgazdászok figyelme többnyire a hosszú távú gazdasági
problémákra irányult, s a gazdasági összefüggéseket a termelés oldaláról vezet¬
ték le, addig ezt a megközelítést az 1870-es években a cserére épülő gazdaság
statikus vizsgálata váltotta fel. Miután megszilárdult a tőkés termelési mód a
fejlett országokban, már nem a termelőerők előtt álló feudális intézményi aka¬