Page 45 [45]
KÖRNYEZETFILOZÓFIA 43
nem adnak ki számunkra hallható hangokat, látszólag nem mozdulnak, csendes,
passzív, statikus "háttér-entitások" (Kallhoff-Paola-Schörgenhumer 2018: 1), akikhez
éppen ezért nehéz morálisan viszonyulni. Pedig a növények a környezetetika számára
is igazán fontosak és sajátos szereppel bírnak: szükségesek, hasznosak, szépek, ösz¬
szetettek, változatosak, és történeteket mesélnek el az emberekről, az időről és hely¬
ről. Ráadásul a recens természettudományos kutatások sorra megcáfolják a növények¬
ről alkotott fenti nézeteinket, és érző, kommunikáló, befolyásolásra képes létezőket
találnak a passzív háttér-entitások helyén.
Ezt hiányt tölti be a 2010-es évek közepétől a Bécsi Egyetem növényetika-kutató¬
csoportja: https:/plantethics.univie.ac.at/ A kutatócsoport tagjainak célja a növények
beemelése a filozófiába, és olyan témák megvitatását kezdeményezik, mint a növények
ontológiája és etikája, a növények szerepe különböző felhasználási területeken, a nö¬
vényekkel kapcsolatos erkölcsi kérdések, a növények axiológiája, morfogenezise és így
tovább. A 2018-ban kiadott, Plant Ethics: Concepts and Applications című, úttörőnek
számító tanulmánykötetben a növényetikában teret nyerő domináns megközelítéseket
vazoljäk fel (non-moral yet inslusive approach, relational approach, value-in-nature
approach, läsd Kallhoff-Paola-Schörgenhumer 2018: 2-3). Egyes filozöfusok a növenyek
etikai megközelíthetőségét afelől értelmezik, hogy mennyiben értékesek a többi lény
számára; mások a növényektől függő emberi gyakorlatokra fókuszálnak; megint mások
a növényeket, a botanikát önmagukban igyekeznek etikai vizsgálat tárgyává tenni.
Az ökoetika tárgykörébe tartozik a nemesítési technológiák, a mezőgazdasági robotika,
a génmódosított fajták és a laboratóriumi kísérletek növényközpontú vizsgálata is. Ezen
új elméleti keretekkel és módszerekkel tehát egyfelől a klasszikus témák újragondolá¬
sára tesznek kísérletet (mint a kert és az élelem), vagy egészen új területeket vonnak
vizsgálat alá (pl. plantoid — egy robotok által inspirált műtárgy).
Zárszó
Ahogyan a tanulmány elején és közben is láthattuk, a környezetfilozófia radiká¬
lis irányzatai szoros kapcsolatban voltak az ellenkultúra mozgalmaival. Ezen
irányzatok képviselőinek célja az volt, hogy felfedjék a környezeti válság fogalmi,
társadalmi, kulturális és történelmi hátterét, mozgatórugóit és működését. Úgy
vélték, hogy csakis egy alapvető társadalmi vagy kulturális átalakulás segíthet
az emberiségnek elkerülni a hosszú távú ökológiai katasztrófát. A többi környe¬
zetfilozófiai irányzattól abban tértek el, hogy nem hittek a politikai és egyéb
reformokban, egyrészt mert azok túlságosan lassúak, másrészt pedig csak a
tünetekkel és nem az okokkal foglalkoznak (Zimmerman 2001; Hubbel-Ryan
2022: 122-123; magyarul lásd Kiss 2020; Czeglédy 2022), azok nélkül pedig csak
ideiglenes, felszínes megoldásokra van lehetőség.
Márpedig a kortárs környezeti és társadalmi problémák már nem csupán
problémák, hanem éppenséggel a földi életet fenyegető krízisek, amelyekre most
már az egész, erre ráébredő világ sürgős válaszokat vár. Ez a korszellem és atti¬
tűd befolyásolja a legújabb, specializálódott környezetfilozófiai irányzatokat is,