OCR
KÖRNYEZETFILOZÓFIA 41 — képesek beavatkozni a természetes evolúcióba" (1993: 370; idézi Hubbell-Ryan 2022: 120). S6t nemcsak képesek rá, hanem morális kötelességük is. Mivel a természet védelme alapvetően társadalmi probléma, ezért társadalmi lépéseket, emberi beavatkozást igényel: a természetes evolúció szolgálatába kell állnunk, azért, hogy megőrizzük a változatosságot és a komplexitást. A Bookchin által elképzelt, decentralizált társadalom egyfelől nagyon gyakorlatias, például megújuló energiákat, biogazdálkodási módszereket és szennyezéscsökkentési intézkedéseket alkalmaz másfelől foglalkozik azokkal a társadalmi viszonyokkal és politikai struktúrákkal is, amelyek az emberek és a természet virágzását akadályozó egyenlőtlenségek hátterében állnak. Az új társadalmi rend tehát a természet feletti uralom és ezáltal az ökológiai krízis felszámolásához vezet (Bookchin 1982; 1993). Az ökofeminizmus terminust Francoise d’Eaubonne (1920-2055) francia ir6, feminista, környezetvédő használta először 1974-ben írt, Le Feminisme ou la Mort című filozófiai munkájában. Ezzel megalapozta az ökofeminizmus azon alapállítását, ami a nők és a természet közötti speciális kapcsolatot hangsúlyozza, és a toxikus maszkulinitást nevezi meg minden, a természetet károsító hatás okaként. Az elképzelés, miszerint a nőknek inherens kapcsolata van a természettel, és ezért is feladatuk a természetért való harc, számos korabeli kutatót inspirált, például Sherry Ortnert (1972) és Carolyn Merchant (1980), hogy csak a két legismertebbet említsük. D"Eaubonne könyve után egy évvel, 1975-ben jelent meg Rosemary Radford Ruether esszégyűjteménye New Woman, New Earth címmel, amit az egyik első ökofeminista kiadványként tart számon a szakirodalom (Ruether 1975; Hubbell-Ryan 2022: 114). Az ökofeminizmus számos irányzatból áll, és sokféle — összeadódó vagy éppen vitázó — filozófiai álláspontot foglal magába, ezért alaptételeit is meglehetősen nehéz összefoglalni." , Az ökofeminista kritika szerint az éghajlatváltozás, annak ökológiai következményei, valamint a nők és kisebbségek elnyomása, a természet regenerálódásmentes kizsákmányolása egy tőről fakad. A helyzet megértéséhez ezért fontos feltárni azokat a társadalmi-gazdasági logikákat, melyek segítségével mélyebb megértést nyerhetünk a jelenleg kialakult helyzettel kapcsolatban" (Kiss 2020). Mig a korai ökofeminizmusban létezett egy olyan elgondolás, miszerint a nők és a természet közötti speciális kapcsolat, egyfajta női érzékenység alapozza meg a nők hatékony szerepét a természeti környezetünk védelmében, addig más irányzatok elvetik ezt a nőket esszencializáló , női kultúrát" (lásd Plumwood 5 Konkret elk&pzel&seiböl nehäny: värosok decentralizációja, olyan közösségek kialakítása, amelyek érzékenyen reagálnak a saját természeti környezetük sajátosságaira; ökotechnológia, emberi léptékű és sokoldalú ipari berendezések, több generációt kiszolgáló eszközök, a kézimunka elsődlegessége; a szabadidő hasznos eltöltése; megosztott tulajdon, ami nem a termelőé, hanem a közösségé lenne; alulról szerveződő, közösségek közösségéből álló ökológiai társadalom. A bookchini ökológiai társadalom szépirodalmi megfogalmazásához lásd: Ernst Callenbach Ecotópia című könyvét (1992). Az ökofeminizmushoz magyarul lásd: Federmayer 2019; Salleh 2019; Plumwood 2009; Shiva 2005; Warren 2005.