Page 43 [43]
KÖRNYEZETFILOZÓFIA 41
— képesek beavatkozni a természetes evolúcióba" (1993: 370; idézi Hubbell-Ryan
2022: 120). S6t nemcsak képesek rá, hanem morális kötelességük is. Mivel a ter¬
mészet védelme alapvetően társadalmi probléma, ezért társadalmi lépéseket,
emberi beavatkozást igényel: a természetes evolúció szolgálatába kell állnunk,
azért, hogy megőrizzük a változatosságot és a komplexitást. A Bookchin által el¬
képzelt, decentralizált társadalom egyfelől nagyon gyakorlatias, például megújuló
energiákat, biogazdálkodási módszereket és szennyezéscsökkentési intézkedése¬
ket alkalmaz másfelől foglalkozik azokkal a társadalmi viszonyokkal és politikai
struktúrákkal is, amelyek az emberek és a természet virágzását akadályozó egyen¬
lőtlenségek hátterében állnak. Az új társadalmi rend tehát a természet feletti uralom
és ezáltal az ökológiai krízis felszámolásához vezet (Bookchin 1982; 1993).
Az ökofeminizmus terminust Francoise d’Eaubonne (1920-2055) francia ir6,
feminista, környezetvédő használta először 1974-ben írt, Le Feminisme ou la
Mort című filozófiai munkájában. Ezzel megalapozta az ökofeminizmus azon
alapállítását, ami a nők és a természet közötti speciális kapcsolatot hangsúlyozza,
és a toxikus maszkulinitást nevezi meg minden, a természetet károsító hatás
okaként. Az elképzelés, miszerint a nőknek inherens kapcsolata van a termé¬
szettel, és ezért is feladatuk a természetért való harc, számos korabeli kutatót
inspirált, például Sherry Ortnert (1972) és Carolyn Merchant (1980), hogy csak a
két legismertebbet említsük. D"Eaubonne könyve után egy évvel, 1975-ben jelent
meg Rosemary Radford Ruether esszégyűjteménye New Woman, New Earth
címmel, amit az egyik első ökofeminista kiadványként tart számon a szakiroda¬
lom (Ruether 1975; Hubbell-Ryan 2022: 114).
Az ökofeminizmus számos irányzatból áll, és sokféle — összeadódó vagy éppen
vitázó — filozófiai álláspontot foglal magába, ezért alaptételeit is meglehetősen
nehéz összefoglalni." , Az ökofeminista kritika szerint az éghajlatváltozás, annak
ökológiai következményei, valamint a nők és kisebbségek elnyomása, a termé¬
szet regenerálódásmentes kizsákmányolása egy tőről fakad. A helyzet megérté¬
séhez ezért fontos feltárni azokat a társadalmi-gazdasági logikákat, melyek se¬
gítségével mélyebb megértést nyerhetünk a jelenleg kialakult helyzettel
kapcsolatban" (Kiss 2020).
Mig a korai ökofeminizmusban létezett egy olyan elgondolás, miszerint a nők
és a természet közötti speciális kapcsolat, egyfajta női érzékenység alapozza meg
a nők hatékony szerepét a természeti környezetünk védelmében, addig más
irányzatok elvetik ezt a nőket esszencializáló , női kultúrát" (lásd Plumwood
5 Konkret elk&pzel&seiböl nehäny: värosok decentralizációja, olyan közösségek kialakítása, ame¬
lyek érzékenyen reagálnak a saját természeti környezetük sajátosságaira; ökotechnológia, em¬
beri léptékű és sokoldalú ipari berendezések, több generációt kiszolgáló eszközök, a kézimun¬
ka elsődlegessége; a szabadidő hasznos eltöltése; megosztott tulajdon, ami nem a termelőé,
hanem a közösségé lenne; alulról szerveződő, közösségek közösségéből álló ökológiai társadalom.
A bookchini ökológiai társadalom szépirodalmi megfogalmazásához lásd: Ernst Callenbach
Ecotópia című könyvét (1992).
Az ökofeminizmushoz magyarul lásd: Federmayer 2019; Salleh 2019; Plumwood 2009; Shiva
2005; Warren 2005.