Oldal 36 [36]
34 Farkas Jupit
zen csoportosíthatók: a sor egyik végén a mélyökológia, a másik végén a tradi¬
cionálisabb környezeti etika áll, közöttük pedig az ökofeminizmus, a bioregio¬
nalizmus, a társadalomökológia, a fenomenológia sokszínűsége. Ugyanakkor
— és ez, ami miatt Kirkmant idézem - van egy közös fonal közöttük, ami egyben
a közös nehézségük is: ez a kapcsolódás ideológiája (Kirkman 1997: 194), ember,
nem-emberi létezők és társadalom kapcsolódásának milyensége.
A környezetfilozófia a természetről, illetve a természet és az ember viszonyá¬
ról tesz fel kérdéseket:
— Mi a természet? Ez egy elvont fogalom vagy kézzelfogható tárgy?
— A természetnek van-e értéke a használati vagy gazdasági értékén túl? Lé¬
tezik-e inherens értékük a természeti elemeknek?
— Jogosult-e az emberiség a világ természeti erőforrásainak túlfogyasztására?
—- Ember és természet viszonya mindig is problémás volt, vagy netán köthető
egy adott korszakhoz vagy társadalmi formációhoz? Ha igen, akkor mihez:
A vadászó-gyűjtögetőkhöz? A földművelés és a letelepedett életmód kiala¬
kulásához? Az ipari forradalomhoz? A fogyasztói társadalomhoz és a glo¬
balizációhoz?
— Ha valaha harmonikus volt az ember és a természet viszonya, akkor azt
milyen gondolkodás jellemezte?
— Miként függ össze a modernitás ideológiája és a környezeti válság?
— Hogyan függ össze a társadalmi igazságosság és az erőforrások használata?
— Hogyan jelenik meg ebben a kérdésben a jövő generációkért érzett fele¬
lősség?
— Milyen értékrendre van szükség ahhoz, hogy megszüntessük a környezeti
problémákat?
— Erkölcsileg kötelesek vagyunk megőrizni például az esőerdőket? Indokolt-e
az invazív fajok kiirtása honos társaik védelme érdekében? Egy invazív
virág kevésbé szép, ha kiszorítja a lokális, sérülékeny növényeket? A hely¬
reállított táj rosszabb, mint az eredeti, érintetlen környezet?
— Erkölcsileg helyes-e transzgenikus fajokat megtervezni? (Hubbell-Ryan
2022: 110; Tóth 2005: 7—20.)
A kérdésekből hamar világossá válhat, hogy a környezetfilozófia egyfelől a
kortárs gazdasági és társadalmi rend kritikája, másfelől alkalmazott tudomány¬
ként tekint önmagára. Szándéka szerint a környezetfilozófia tudatosítja és kriti¬
zalja azt az ideológiát, aminek következménye a környezeti válság — mint például
az élő természet dologként való kezelése, a természet feletti uralom eszméje —,
és ehelyett kínál működőképes alternatívát. A modern társadalom működését a
ráció, a tudomány és a filozófia határozza meg, ezért ezek felelőssége a környe¬
zetvédő világkép kialakítása és integrálása a gondolkodásba, a gazdasági-társa¬
dalmi működésbe. A környezetfilozófusok úgy vélik, hogy a természeti világról
alkotott gondolkodásunk átalakulása elősegítheti a környezettel kapcsolatos
pozitív értékeket, hiedelmeket és cselekvéseket, úgymint a megőrzés, a helyre¬
állítás, a megbecsülés, az empátia és az érzelmi azonosulás.