Page 35 [35]
OCR
KÖRNYEZETFILOZÓFIA Farkas Judit Bevezető Az 1970-es évek környezeti problémáira válaszul a zöld mozgalmak egyik eredményeképpen indult virágzásnak a filozófián belül a vonatkozó kérdésekkel foglalkozó irányzatok új generációja. Mivel már akkor is, és majd később, a 2000-es években egyre súlyosabb és sürgetőbb problémákra kellett reflektálniuk, nem meglepő talán, hogy a kortárs környezetfilozófia alkalmazott filozófiaként tekint önmagára, és számos ökofilozófus környezeti aktivista tevékenységet is folytat. A humán környezettudomány úgy tekint a környezetfilozófiára, mint ami alapvetően hozzájárult a kialakulásához, és — elkötelezettségével a nem-emberi létezők és az ökológiai igazságosság iránt — ma is meghatározó szerepet játszik benne. Az alábbi szöveg a nyugati környezetfilozófia alapkérdéseit és néhány irányzatát tekinti át. Ennek elsődleges oka, hogy ez a világkép — a Nyugat gazdasági és hatalmi dominanciája miatt — nagyban befolyásolta és befolyásolja a világ más részeit is. A keleti és más ökofilozófiákat egy tervezett második kötetben tárgyaljuk. Mi a környezetfilozófia? A kérdés megválaszolásához mindenekelőtt nézzük meg két filozófus környezetfilozöfia-definiciöjät. Az amerikai Michael Zimmerman szerint a környezetfilozófia célja kritikusan felmérni, hogy a természetnek van-e inherens értéke, és megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az embereknek van-e erkölcsi kötelezettségük az állatokkal, a növényekkel Es az ökosziszt&mäkkal szemben (Zimmerman 2001: 3). Az indiai-amerikai Sahotra Sarkar pedig úgy fogalmaz, hogy a környezetfilozöfia a biodiverzitás, a klímaváltozás, az ökológiai integritás, a fenntarthatóság, a nem-emberi (non-human) létezők kérdéseit vizsgálja az erkölcsi kötelesség, a belső érték vagy az ember-természet kölcsönösség szempontjából (Sarkar 2012: 2—4). E meghatározások — ahogyan Hubbell és Ryan felhivja ra a figyelmet (Hubbell—Ryan 2022: 111) — igen távol állnak az antropocentrista és utilitarista szemlélettől, ami a klímaváltozásban vagy a biodiverzitás eltűnésében csak az ember veszteségét látja meg. Robert Kirkman a környezetfilozöfiäröl szölva megällapitja, hogy annak terepe meglehetösen diverz, és a különbözö iränyzatok idönkent meglehetösen nehe
