Page 29 [29]
BEVEZETÉS A HUMÁN KÖRNYEZETTUDOMÁNYBA 27
táj elvesztéséből fakadnak. Szolasztalgiát éreznek például azok az emberek, akik azt
látják, hogy generációk által lakott otthonaikat buldózerrel teszik tönkre annak érde¬
kében, hogy ott bányát hozzanak létre. Vagy azok a külvárosiak, akik elveszítik a
megszokott környezetüket egy bevásárlóközpont-építés, autópálya-bővítés miatt, vagy
azért, mert a globális felmelegedés hatására keletkező tűz felégeti.
A fogalom szoros kapcsolatban van az úgynevezett feláldozott zónák (Sacrifice
zone) fogalmával, amin azokat a területeket értjük, amelyek az ipari tevékenységek
(erőforrások kitermelése, feldolgozása, hulladék lerakása) következtében leromlanak.
Ilyen Csernobil, az indiai Bhopál vagy a magyarországi vörösiszap-tároló környéke.
Az erőszakosan kitelepített és az ott maradó emberek egyaránt érezhetnek szolasz¬
talgiát. E zónák kitűnő példái továbbá a környezeti igazságtalanságnak és az ökorasz¬
szizmusnak egyaránt. (Mindehhez läsd Hubbell - Ryan 2022: 52-53.)
A HK mödszerei &s szakterületei
A HK létrejötte leginkább az irodalomtudomänyban, a humängeogräfiäban, a
történettudományban és az antropológiában gyökerezik, és módszereit is ezek
a tudományok inspirálták. Ennek köszönhetően többek között a résztvevő meg¬
figyelés, a diskurzuselemzés, a fókuszcsoportos módszerek, a narratívaelemzés,
a történetmondás (story-telling), a vizuális etnográfia segítségével dolgozik,
gyakran kiegészítve ezeket művészeti projektekkel. A kutatómunkák eredményét
is sokféleképpen közvetítik, hiszen a tudományos közösség, a civil társadalom
és a döntéshozók számára is meg akarják mutatni. A HK oktatása során sem
meglepő, ha a vizsgafeladat egy képzőművészeti alkotás vagy egy irodalmi esszé
lesz. Ahogyan az sem meglepő, ha ezt a feladatot egy biológus-ökológus kutató
adja fel egy néprajzos órán, vagy egy antropológus oktató irodalmi példákkal
magyaráz meg bizonyos pontokat a természet és a társadalom viszonyáról szóló
kurzus keretében.
Amilyen sokszínű a HK forrásvidéke, olyan sokféle szakterülethez kapcsoló¬
dik (ahogyan ezt már korábban is láttuk): ökokritika, környezetfilozófia, kör¬
nyezettörténet, kritikai állatkutatás (critical animal studies), gueer ökológia,
ökofeminizmus, környezetszociológia, environmentalista antropológia, politikai
ökológia, poszthumanizmus, többfajú (vagy fajok közötti) kutatások (multi- and
interspecies studies), növényetika és így tovább. Ebben a könyvben számosat
érintünk ezek közül.