Page 24 [24]
OCR
22 FARKAS JUDIT ban. Ez a konceptuális keret (tőkén a nyugati gondolkodás radikális kritikáját nyújtja, azt állítja, hogy a fenntarthatatlan gyakorlatok oka az uralmi rendszerek logikája és a teljes elkülönülés a természettől, a , természet mint Másik"-felfogás. Ezzel szemben a HK Timothy Morton egyvitt-létezés (coexistentialism) fogalmaval (2010), illetve Anna Tsing (2015) transzformativ talalkozasok (transformative encounters) elgondolasaval azonosul. Azaz belatja, hogy elvalaszthatatlanok vagyunk a természettől, és arra késztet bennünket, hogy átgondoljuk tetteink és attitűdjeink hatókörét (Oppermann-Iovino 2017: 29. Új ideák, új fogalmi keret Az Emmett-Nye szerzőpáros hangsúlyozza, hogy a jelenkorban minden társadalom szembesül a globális problémákkal. Ezekre válaszul új ideák és új terminológia alakult ki, amelyek új módon keretezik a környezeti kérdéseket. Az új, egymással összefüggésben lévő fogalmakból álló fogalmi keret célja, hogy új perspektívában mutassa meg a korábban elkülönítetten kezelt kérdéseket. A következőkben - részben az ő munkájuk alapjan (Emmett-Nye 2017: 9-21) — bemutatom ezeket az ideákat és fogalmi keretet. Részletesebb bemutatásukra a könyv további tanulmányaiban kerül sor. A természet-ember dichotómia kritikája Érdemes azzal kezdeni, ami — véleményem szerint — az egész kutatási területet meghatározza, és amit a szerzők a kanti magában-való-dolog (Ding an sich, The thing-in-itself) tagadásaként fogalmaznak meg: e szerint nincs önmagában létező, izolált, kapcsolódás nélküli (disconnected) , dolog", élőlény vagy tárgy, ellenkezőleg, minden a kapcsolatában definiált, minden dolog része különböző kapcsolathálóknak, és ezekhez képest van jelentése. Igaz ez az emberre is, ő sem függetlenítheti magát a környezetétől, bármennyire is hajlamos ezt hinni magáról. A természet-ember dichotómiát emiatt felül kell bírálni. Ebből következik, hogy az embernek nincs speciális joga más fajok felett, és semmi nincs, ami legitimálná azt a tevékenységét, ami más fajok kihalásához vagy az egész Föld bolygó elfogyasztásához vezet. 16 Ide kapcsolódik Plumwood hiperszeparáció- (Plumwood 2002: 117) és Colebrook hiperkartezianizmus-fogalma is (Colebrook 2015: 169). A kartezinanizmushoz lásd a , Környezetfilozófia" című tanulmányt.
