Oldal 22 [22]
20 A TERMESZET KONYVENEK UWJRANYITASA
maradt. , Ami a Föld klímájával történik, az a világ összes — anyagi, társadalmi
és kulturális — szintjén történik, az egyén mikroszintjét, életmódját is beleértve.
Ezért állítja azta HK, hogy a környezeti problémák nem csak a Föld-tudomá¬
nyokra tartoznak” (Castree 2021: 2-3).
A humán tudományok (és a tärsadalomtudomänyok jelentés része is) inter¬
pretív megközelítést alkalmaznak: a világot úgy fogják fel, mint a sokféle igazság
és lehetőség világát, ahol különféle, gyakran egymásnak ellenmondó nézetek
jelennek meg a morális, egzisztenciális, esztétikai kérdésekben, és ahol a kör¬
nyezettel kapcsolatosan is plurális nézőpontok érvényesülnek. A HK integrálja
a természettudományokat, azok eredményeit, ugyanakkor fontos számára a
szereplők életvilágának értelmezése is. A humán tudományok kritikai gondol¬
kodása és azon kérdései, mint hogy , Hogyan éljünk?", , Mi az igazságosság?"
, Miként látjuk és értelmezzük a világot?" és így tovább, közelebb visznek nemcsak
a természet és az ember viszonyának megértéséhez, hanem a természettudomá¬
nyos tudás megértéséhez is (lásd Castree 2021: 1-3).
Míg a természettudományok páratlanok a környezeti változások és a válságok
leírásában, a humán tudományok lehetővé teszik számunkra, hogy kritiku¬
sabban gondolkodjunk a környezeti változás és válság morális, etikai, társa¬
dalmi és kulturális dimenzióiről. Lehetővé teszik számunkra, hogy az ökoló¬
giai degradációra, valamint az emberi fejlődés és haladás veszélyeire olyan
módon reagáljunk, amely sokrétűbbő teszi, kiegészíti és kiterjeszti a tudomá¬
nyos vizsgálatot (Hubbell-Ryan 2022: 109.
A HK nem nélkülözheti az önreflexivitást: tudatában van és hangsúlyozza, hogy
ő maga is egy kulturális termék, azaz őt is befolyásolja az adott kulturális pers¬
pektíva és történelmi szempont, amiben működik. Ennek következtében a köz¬
ponti jelentőségű fogalmakat (természet, környezet, ember stb.) nem adottként,
hanem Ertelmezeskent fogja fel (lasd Schmidt-Soentgen-Zapf 2020: 228). Ebben
segítik az olyan kortárs kritikai tudományok és elméletek, mint a posztkolonia¬
lizmus, az ökofeminizmus és igy tovabb.”
A HK kialakulásakor a kutatóknak komoly fogalmi problémákkal kellett szembenéz¬
niük, a különböző tudományok fogalomrendszere mellett gyakran akár a diszciplí¬
nákon belül is viták voltak és vannak egy-egy olyan alapvető fogalom körül, mint az
ökológia, a természet vagy a környezet. Ami egyáltalán nem meglepő, sőt, valójában
a tudomány természetes működését jelzi, hiszen a különböző elméleti iskolák, illetve
az adott diszciplína fejlődése az alapfogalmak folyamatos újragondolását hozzák
magukkal. A terminológiai dilemmákra válaszul néhány neologizmus is született,
Posztkolonializmus: irodalmi és kulturális tudományokból létrejött kritikai irányzat, a gyarma¬
tosítás (beleértve a posztkolonializmust is) hatásaival foglalkozik, a gyarmatosítás gazdasági,
társadalmi, kulturális örökségét vizsgálja. Az ökofeminizmus leírását lásd a , Környezetfilozófia"
című tanulmányban.