Page 20 [20]
OCR
18 Farkas Jupit Hana Librova kinalt egy programot a Brnoi Masaryk Egyetem (Csehorszag) filozöfia fakultäsän, Humanitni environnmentalistika cimmel (Schmidt-Soentgen-Zapf 2020: 225)? A 2010-es Evek fordulójától aztán számos kutatócsoport, kutatóközpont és oktatási program indult el ezen az úton: 2009-ben megalakult a Rachel Carson Center (München), 2012-ben a The Royal Institute of Technology in Stockholm keretén belül létrejött az Environmental Humanities Laboratory. A németországi Augsburgban 2015-ben alapították meg a HK interdiszciplináris kutatóhálózatot. Európán belül kiemelhető még az Oslo School of Environmental Humanities (OSEH)’ és az olaszorszagi The New Institute Centre for Environmental Humanities (NICHE).® Az elsö MA-kurzust Euröpäban a Bath Spa Egyetemen (UK) tartották 2016-ban, azzal a céllal, hogy — idézem — ,a természettudományok és a humán tudományok közösen adjanak kreatív választ a környezeti kihívásokra"? (Schmidt-Soentgen-Zapf 2020: 225). Az első HK-folyóirat, a már említett Environmental Humanities" után 2013ban elindult a Resiliance: A Journal of the Environmental Humantities című lap is, amit aztán más HK-folyóiratok is követtek (Green Humanities, Landscape). Elmondhatjuk, hogy a 2010-es évektől a HK berobbant a tudományos világba, és olyan szerzők kapcsolódtak be a munkába, mint az ember és a nem-emberi létezők viszonyát újragondoló filozófus, Timothy Morton); a filozófus-antropológus-szociológus Bruno Latour; az ökokritika előfutára, az irodalomtudós Lawrence Buell; a környezet érzékelésével, az ember-állat viszonnyal foglalkozó antropológus, Tim Ingold; a kémikus és filozófus Isabelle Stengers, aki tudománytörténettel foglalkozik; az ökofeminista Donna Haraway, Val Plumwood és Karen Warren; az aboriginal kultüräval foglalkozö, többfajü etnogräfiät müvelö antropológus, Rose Deborah Bird; a globalizációt és az antropocént kutató antropológus, Anna Tsing; az ember környezeti hatásával foglalkozó humán geográfus, Nigel Clark, és így tovább (ásd Castree 2021; Oppermann-Iovino 20179." Számos elgondolás, koncepció jött létre ebben az időben, amelyek új elméleti megfontolásokat, illetve motivációt kínáltak a HK-nak: ilyen az ökorasszizmus, a környezeti igazságosság, a szegénység és környezet kérdése, a poszthumanizmus, a posztkoloniális kritika, az ökofeminizmus, a gender- és gueer-elméletek vagy a natureculture-szemlélet. (Ezekhez lásd többek között: Oppermann-Iovino 2017; Emmett-Nye 2017; Gaard 2017). 5 Ma Department of Environmental Studies, läsd: www.muni.cz/en/people/630-hana-librova https://www.muni.cz/en/people/630-hana-librova Maga az intézmény 2009 6ta létezik. https://www.carsoncenter.uni-muenchen.de/index.html www.hf.uio.no/english/research/strategic-research-areas/oseh/. 8 www.unive.it/pag/44234/ ° — www.bathspa.ac.uk/courses/pg-environmental-humanities/ A folyóirat első számában a szerkesztők a következőképpen definiálták a HK-t: ,A humán környezettudományok a jelentés, az érték, a felelősség és a cél alapvető kérdéseivel foglalkoznak a gyors és eszkalálódó változások idején" (Bird et al. 2012: 1). A kutatóknak természetesen sok egyéb munkája is van a felsoroltakon kívül. Itt most csak a terület sokszínűségét és jelentőségét szerettem volna megmutatni.
