Page 20 [20]
18 Farkas Jupit
Hana Librova kinalt egy programot a Brnoi Masaryk Egyetem (Csehorszag) fi¬
lozöfia fakultäsän, Humanitni environnmentalistika cimmel (Schmidt-Soent¬
gen-Zapf 2020: 225)? A 2010-es Evek fordulójától aztán számos kutatócsoport,
kutatóközpont és oktatási program indult el ezen az úton: 2009-ben megalakult
a Rachel Carson Center (München), 2012-ben a The Royal Institute of Technology
in Stockholm keretén belül létrejött az Environmental Humanities Laboratory.
A németországi Augsburgban 2015-ben alapították meg a HK interdiszciplináris
kutatóhálózatot. Európán belül kiemelhető még az Oslo School of Environmen¬
tal Humanities (OSEH)’ és az olaszorszagi The New Institute Centre for Environ¬
mental Humanities (NICHE).® Az elsö MA-kurzust Euröpäban a Bath Spa Egye¬
temen (UK) tartották 2016-ban, azzal a céllal, hogy — idézem — ,a
természettudományok és a humán tudományok közösen adjanak kreatív választ
a környezeti kihívásokra"? (Schmidt-Soentgen-Zapf 2020: 225).
Az első HK-folyóirat, a már említett Environmental Humanities" után 2013¬
ban elindult a Resiliance: A Journal of the Environmental Humantities című lap
is, amit aztán más HK-folyóiratok is követtek (Green Humanities, Landscape).
Elmondhatjuk, hogy a 2010-es évektől a HK berobbant a tudományos világba,
és olyan szerzők kapcsolódtak be a munkába, mint az ember és a nem-emberi
létezők viszonyát újragondoló filozófus, Timothy Morton); a filozófus-antropo¬
lógus-szociológus Bruno Latour; az ökokritika előfutára, az irodalomtudós Law¬
rence Buell; a környezet érzékelésével, az ember-állat viszonnyal foglalkozó
antropológus, Tim Ingold; a kémikus és filozófus Isabelle Stengers, aki tudo¬
mánytörténettel foglalkozik; az ökofeminista Donna Haraway, Val Plumwood
és Karen Warren; az aboriginal kultüräval foglalkozö, többfajü etnogräfiät müvelö
antropológus, Rose Deborah Bird; a globalizációt és az antropocént kutató ant¬
ropológus, Anna Tsing; az ember környezeti hatásával foglalkozó humán geográ¬
fus, Nigel Clark, és így tovább (ásd Castree 2021; Oppermann-Iovino 20179."
Számos elgondolás, koncepció jött létre ebben az időben, amelyek új elméleti
megfontolásokat, illetve motivációt kínáltak a HK-nak: ilyen az ökorasszizmus,
a környezeti igazságosság, a szegénység és környezet kérdése, a poszthumaniz¬
mus, a posztkoloniális kritika, az ökofeminizmus, a gender- és gueer-elméletek
vagy a natureculture-szemlélet. (Ezekhez lásd többek között: Oppermann-Iovino
2017; Emmett-Nye 2017; Gaard 2017).
5 Ma Department of Environmental Studies, läsd: www.muni.cz/en/people/630-hana-librova
https://www.muni.cz/en/people/630-hana-librova
Maga az intézmény 2009 6ta létezik. https://www.carsoncenter.uni-muenchen.de/index.html
www.hf.uio.no/english/research/strategic-research-areas/oseh/.
8 www.unive.it/pag/44234/
° — www.bathspa.ac.uk/courses/pg-environmental-humanities/
A folyóirat első számában a szerkesztők a következőképpen definiálták a HK-t: ,A humán kör¬
nyezettudományok a jelentés, az érték, a felelősség és a cél alapvető kérdéseivel foglalkoznak
a gyors és eszkalálódó változások idején" (Bird et al. 2012: 1).
A kutatóknak természetesen sok egyéb munkája is van a felsoroltakon kívül. Itt most csak a
terület sokszínűségét és jelentőségét szerettem volna megmutatni.