Oldal 18 [18]
16 — FARKAS JUDIT
Többek között ezek hatására indult el a humán tudományokban az úgyneve¬
zett , környezeti fordulat", vagy más néven a , bölcsészettudományok zöldülése"
(asd Castree 2021: 1), ami később elvezetett a HK-hoz. Es bar nem tudományos
munka (de kétségtelenül a tudományos és technológiai fejlődés eredménye),
Hubbel és Ryan szerint a HK kialakulásában meg kell említeni két nagy hatású,
emblematikus képet is: az Apolló 8 misszió (1968), majd az Apollo 17 (1972) által
az űrből a Földről készített, Earthrise, illetve Blue Marble című fotókat (Hub¬
bell-Ryan 2022: 8). Ezekről sokan úgy tartják, hogy megváltoztatta az emberiség
Földhöz való viszonyát, megértettük a bolygónak nemcsak a szépségét, hanem
a törékenységét is.
1. kép 2. kép
Forräs: https://en.wikipedia.org/wiki/Earthrise#/media/File:AS8-13-2329.jpg
Forras: https://en.wikipedia.org/wiki/The_Blue_Marble#/media/File:The_Earth_seen_from_
Apollo_17.jpg.
A termeszettudomänyokban leginkább az ökológiában, azon belül is a hagyo¬
mányos ökológiai tudás vizsgálata mentén, illetve a tájkutatások felől indult el
a HK felé fordulás. (Erről szólnak a , Természetvédelem és hagyományos ökoló¬
giai tudás" és a ,Tájoló. A táj jelentősége a humántudományi kutatásokban és a
tájtörténetben" című tanulmányok.)
A HK létrejötte szorosan kapcsolódik a környezeti aggodalmak 1960-as évek¬
ben induló nagy hullámához is, amit néhány súlyos környezeti csapás (az első
olajtanker-katasztrófák) és a környezeti degradációról frissen publikált tudomá¬
nyos eredmények motiváltak. Ekkor jelentek meg az első olyan, széles körű
hatást elérő munkák, amelyek komoly aggodalmukat fejezték ki a környezet
állapota miatt (mint a már említett Carson-könyv), és ekkor kaptak nagy lendü¬
letet a környezeti mozgalmak is (läsd Guha 2000; Glied 2016).? A HK-nak
2
? A környezettörteneszek, így Ramachandra Guha is, arra hívják fel a figyelmet, hogy a környe¬
zettel kapcsolatos aggodalmak nem ekkor jelentek meg, hanem már jóval korábban. Forduló¬