Page 12 [12]
OCR
10 FARKAS JUDIT tanulmány zárja (Farkas Judit), ami bemutatja ezeket a törekvéseket, a legfőbb irányzatokat és művészeket. Bár az első nagy fejezet is tartalmaz magyar példákat, a Közösségi válaszok című második blokkban kifejezetten magyarországi közösségi példákra fókuszáltunk. A szerzők olyan konkrét esettanulmányokat mutatnak be, amelyek választ kívánnak nyújtani nemcsak az ökológiai, hanem a társadalmi problémákra is. Lesznek itt vidéki és városi példák egyaránt. A Kóspallagi Öregház-projekt egy fiatalok által irányított ökologikus helyi fejlesztési projekt lehetőségeit mutatja meg (Balogh Pál Géza - Kaszás Luca — Kiss Rebeka), az ökofalvakröl szölö szöveg pedig a több évtizedes nemzetközi mozgalomról és annak magyarországi működéséről mesél (Farkas JudiD. A városi közösségi válaszok közül két példát nézünk meg közelebbről, a Transition Towns-mozgalmat és a közösségi kerteket. Mindkettőt két magyarországi példával illusztráljuk: a pécsi Zöld Folt Közösségi Kert az egyik, a budapesti Átalakuló Wekerle a másik. Takács-Sánta András pedig bemutatja az általa elindított közösségi kezdeményezéseket, a Kisközösségi Programot és az Új Koma Hálót. A könyv számos vonatkozó kérdéskött érint, mégis jó néhány olyan téma van, aminek itt lenne a helye, de kimaradt. Ilyen például a pszichológia és az urbanisztika, a művészetek közül pedig az irodalom, a színház és a film. Jelen munka célja az, hogy az olvasó képet kapjon a humán környezettudományról, és megismerkedjen sok témával, amit e kutatási terület vizsgál. Egy következő kötet további lépéseket tesz majd a humán környezettudomány megismertetésére. A humán környezettudomány ugyan ma már számtalan tudományágat köt össze, mégis kijelölhető néhány diszciplína, amelyekben ez a kutatási terület gyökerezik. Ezek az irodalomtudomány, a kulturális geográfia, a történettudomány és a kulturális antropológia. Nem véletlen tehát, hogy összetalálkoztam a humán környezettudománnyal, és környezeti kérdésekkel foglalkozó kulturális antropológusként kifejezetten otthonosan érzem magam benne. Szemlélete nagyon ismerős, hiszen hasonlít az antropológia megközelítésmódjára és értékrendjére, az antropológiai tudás pedig könnyen integrálható a humán környezettudományi kutatásokba. Célom a könyvvel e kutatási terület és szemlélet megismertetése a magyar közönséggel. Úgy vélem, hogy a tudományos világ számára inspirációt nyújthat, és rámutat, hogy milyen izgalmas kutatások és mennyire fontos eredmények várnak azokra, akik e szemlélettel dolgoznak. A könyv a művelt laikusoknak ismereteket kíván átadni, rávilágítani a környezeti kérdések összetettségére, és arra ösztönözni mindenkit, hogy leegyszerűsítések helyett a maga komplexitásában igyekezzen megérteni a világot és benne a tudományok szerepét is. Az olvuasókönyv alcím pedig jelzi, hogy az oktatásban is szerepet szánok a munkánknak: mi, szerzők tankönyvként fogjuk használni egyetemi kurzusaink során, és remélem, hogy más oktatási intézményekben is alkalmasnak bizonyul erre a feladatra. Pécs, 2023. április 11. Farkas Judit
