Page 12 [12]
10 FARKAS JUDIT
tanulmány zárja (Farkas Judit), ami bemutatja ezeket a törekvéseket, a legfőbb
irányzatokat és művészeket.
Bár az első nagy fejezet is tartalmaz magyar példákat, a Közösségi válaszok
című második blokkban kifejezetten magyarországi közösségi példákra fóku¬
száltunk. A szerzők olyan konkrét esettanulmányokat mutatnak be, amelyek
választ kívánnak nyújtani nemcsak az ökológiai, hanem a társadalmi problémákra
is. Lesznek itt vidéki és városi példák egyaránt. A Kóspallagi Öregház-projekt
egy fiatalok által irányított ökologikus helyi fejlesztési projekt lehetőségeit mutatja
meg (Balogh Pál Géza - Kaszás Luca — Kiss Rebeka), az ökofalvakröl szölö szö¬
veg pedig a több évtizedes nemzetközi mozgalomról és annak magyarországi
működéséről mesél (Farkas JudiD. A városi közösségi válaszok közül két példát
nézünk meg közelebbről, a Transition Towns-mozgalmat és a közösségi kerteket.
Mindkettőt két magyarországi példával illusztráljuk: a pécsi Zöld Folt Közösségi
Kert az egyik, a budapesti Átalakuló Wekerle a másik. Takács-Sánta András pedig
bemutatja az általa elindított közösségi kezdeményezéseket, a Kisközösségi
Programot és az Új Koma Hálót.
A könyv számos vonatkozó kérdéskött érint, mégis jó néhány olyan téma van,
aminek itt lenne a helye, de kimaradt. Ilyen például a pszichológia és az urba¬
nisztika, a művészetek közül pedig az irodalom, a színház és a film. Jelen munka
célja az, hogy az olvasó képet kapjon a humán környezettudományról, és meg¬
ismerkedjen sok témával, amit e kutatási terület vizsgál. Egy következő kötet
további lépéseket tesz majd a humán környezettudomány megismertetésére.
A humán környezettudomány ugyan ma már számtalan tudományágat köt
össze, mégis kijelölhető néhány diszciplína, amelyekben ez a kutatási terület
gyökerezik. Ezek az irodalomtudomány, a kulturális geográfia, a történettudo¬
mány és a kulturális antropológia. Nem véletlen tehát, hogy összetalálkoztam a
humán környezettudománnyal, és környezeti kérdésekkel foglalkozó kulturális
antropológusként kifejezetten otthonosan érzem magam benne. Szemlélete
nagyon ismerős, hiszen hasonlít az antropológia megközelítésmódjára és érték¬
rendjére, az antropológiai tudás pedig könnyen integrálható a humán környe¬
zettudományi kutatásokba.
Célom a könyvvel e kutatási terület és szemlélet megismertetése a magyar
közönséggel. Úgy vélem, hogy a tudományos világ számára inspirációt nyújthat,
és rámutat, hogy milyen izgalmas kutatások és mennyire fontos eredmények
várnak azokra, akik e szemlélettel dolgoznak. A könyv a művelt laikusoknak
ismereteket kíván átadni, rávilágítani a környezeti kérdések összetettségére, és
arra ösztönözni mindenkit, hogy leegyszerűsítések helyett a maga komplexitásá¬
ban igyekezzen megérteni a világot és benne a tudományok szerepét is. Az olvua¬
sókönyv alcím pedig jelzi, hogy az oktatásban is szerepet szánok a munkánknak:
mi, szerzők tankönyvként fogjuk használni egyetemi kurzusaink során, és remé¬
lem, hogy más oktatási intézményekben is alkalmasnak bizonyul erre a feladatra.
Pécs, 2023. április 11.
Farkas Judit