Seite 244 [244]
a Dunántúlt, könyvében" ugyancsak említést tesz Townson munkájáról. A korabeli
Magyarország földtani megismerésében rendkívül fontos szerepet játszó francia geo¬
lôgus, François Sulpice Beudant (1787-1850) alapveté müvében‘! hivatkozik a Tow¬
nson geolégiai megällapitäsaira.® A később Paget Jánossá magyarosodott John Paget
(1808-1892) magyarorszägi ütikönyveben megemliti, hogy Eperjesen Townson lő¬
csei afférjához hasonló kalandban volt része."
A werneriánus Robert Jameson (1774-1854), aki negyven (!) évig volt az edin¬
burghi egyetem természetrajz-professzora a Tátra csúcsaival kapcsolatban hivatkozás
nélkül közli Townson magassägmeresi eredmenyeit.‘* Valószínűsíthető, hogy James
Playfair (1738-1819) edinburghi porfesszor nagy féldrajzi munkájának Magyar¬
orszägröl szölö reszeben‘ erösen tamaszkodott Townson kényvére, mert az egyes
magyar városok leírásánál szinte szóról-szóra fölismerhetők mondatai. Vlagyimir
Bronyevszkij (1784—1835) a neves orosz hadtörténész 1828-ban megjelent útibeszá¬
molöjäban“ több helyen átvette Townson könyvének leírását."
Bar a Travels in Hungary fogadtatasanak kutatasa még éppen csak elkezdődött,
az eddigiekből számomra úgy tűnik, hogy a könyv hatása elmaradt attól, ami az ab¬
ban foglalt eredmények és megállapítások alapján váthatnánk. Ebben döntő szerepet
játszott Townson sajnálatosan rövid tudományos pályájának alakulása: Ausztráliá¬
ba való kivándorlásával, mondhatni , kiiratkozott" a kontinens tudományos életéből.
Ráadásul a magyarországi útját követő mintegy két évtized amúgy sem kedvezett a
tudományos utazásoknak, s mire a napóleoni háborúk után ismét konszolidálódtak a
körülmények, tudományos megállapításai sokat veszítettek aktualitásukból és újsze¬
rűségükből. Emellett meg kell említenünk azt is, hogy a hazai tudomány (például a
botanika, a mineralógia, speleológia és a Tátra-kutatás) éppen a magyarországi útját
követő évtizedben indult komoly fejlődésnek. Könyvének sorsát tehát életpályája, a
történelmi és a tudománytörténeti események egyaránt befolyásolták. Ennek mélyebb
elemzése azonban már egy külön kutatás tárgya lehetne.
60 BRiGHT 1818.
51 BEUDANT 1822.
Egy korábbi munkámban (Rózsa P. 2004) Wahlenberg és Beudant Townson recepciójával kapcsolatban
ezzel ellentétes, téves megállapítást tettem.
53 PAGEr 1839.
64 JAMESON 1808.
65 PLayFAIR 1812, vol. 4, 446.
BRONYEVSZKY 1828.
§7 TARDY 1988; MOLNÁR L., V. 2004.
242