Oldal 242 [242]
Townson választása rendkívül szerencsés volt: úgy tűnik, hogy Korabinszky tér¬
képe a világon az első olyan, amely részletesen mutatja be egy ország természeti és
gazdasági erőforrásait." Ugyanakkor a Townson-féle petrografiai kiegészítés is mér¬
földkőnek számít, hiszen ez az első, nagyobb területet ábrázoló, színezett földtani
térkép hazánkról." Iownson 13 kőzettani megnevezést használt, s a gránit-gneisz¬
pala-mészkő-vulkáni tufa sorrend egyértelműen Abraham Gottlob Werner (1750¬
1817), a freibergi Bányászati Akadémia híres professzora rendszerét követi." Földta¬
ni térképe nem csak elsősége okán figyelemre méltó. Összevetve a mai térképekkel,
meglepően pontos elterjedési körvonalakkal, és lényegében helytálló kőzetnevekkel
találkozhatunk.
Epilógus
Robert Townson könyve, mely egyszerre élvezetes olvasmány és jelentős tudományos
munka, kiemelkedik a XVIII. századi magyarországi útleírások sorából. E tényt a
magyar kortársak hamar fölismerték, annak ellenére, hogy a szélesebb körben való
elterjedését nagyban gátolta, hogy sem magyar, sem német fordítása nem készült.
Az egyik legkorábbi adat 1798. február 4-éről való: Teleki Domokos grófnak (1773—
1798) a Jénai Ásványtani Társaság titkárához, Johann Georg Lenzhez (1748-1836),
intézett levelében a következőket írja:"
„A Jenaer Litt. Z. Intelligenz Blatt-ban var egy nagyon tiszteletremeltö je¬
lentés egy következő című angol műről:
nyomt. 1797. Travels in Hungary with a short account of Vienna — by Joh.
Townson LLD (in the Year — 793). Ez természettudomdnyos és elsősorban ás¬
ványtani tekintetben érdekes dolgokat tartalmazhat Magyarországról. ¬
Nagyon szeretném, hogy ezt a művet a társulatnak vagy magának megsze¬
rezze. A szerzőt már ismerem bírből Magyarországról. — Nagyon tudós ember
lehet."
Nem tudjuk, hogy Lenz megvette-e a kötetet, mindenesetre az ma nincs meg sem a
Jénai Egyetem, sem az Ásványtani Múzeum könyvtárában.
Ismerte és nagyra értékelte a könyvet Csokonai Vitez Mihäly (1773-1805), Ka¬
zinczy Ferenc (1759-1831), Dessewfy Jözsef gröf (1771-1843); aggteleki €s szilicei
46 Erről bővebben lásd PLiIHÁL 1999.
47 FÜLÖP 1969; VALLANCE-TORRENS 1984.
48 KÁZMÉR 1999.
4 Erről bővebben lasd Vicz1An 1999.
50 A németül íródott levelet Viczián István fordította.
51 VicziÁN 1999.
240