OCR Output

bél és Born ür Catalogue Raïsonnéjäbél megtudhatjuk, ezen obszidiänok szabadon és
szétszórva e magyar Campi Pilegreien"? sokfelé megtalálhatók.

Fichtel úr adott nekem egy keveset munkája 652. oldalán leírt fekete, szénszerű
zeolitjából, s Klaproth úr volt olyan kedves, hogy azt megvizsgálta nekem. Úgy ta¬
pasztalta, hogy forrasztócső alatt jobban és könnyebben fölfúvódott mint ahogyan
azt a 277. oldalon említettem: ugyanolyan módon két órán keresztül hevítve ez is 4 és
fél százaléknyi veszteséget szenvedett, s mikor agyagedényben egy porcelánégető ke¬
mencébe helyezte ugyanúgy üveggé olvadt, de a színe barnás árnyalatú volt. A nedves
elemzés a következő eredményeket adta (vörösen izzó állapotban mérve):

Kovás föld 68
Agyagos 20
Meszes 3 14
Égetett vasmaradék 2

93 4
A hevítéskor elillant 4 %

97 34
Veszteség 2 4

100
Fajlagos sűrűsége 2,357.

Ha e különleges kőzetekről már Iokajban is hallottam volna, akkor biztosan
úgy rendeztem volna a dolgaimat, hogy nyugodt körülmények között alaposabban
tanulmányozhassam ezeket. Ám miután néhány percre megállítottam kocsisomat,
folytatnom kellett utamat. Egy-két mérfölddel távolabb megérkeztem ahhoz a kő¬
bányához, ahonnan a Tokajban építkezésre használt követ hozzák." Ez olyan, mint
amit a németek kemény agyagnak"" neveznek, de sejtes szerkezetű. A sejteket egyes
helyeken részben mállott horzsaköre emlékeztető szálas anyag tölti ki. Mállott porfír
vagy bazalt, láva, stb. lenne ez a kőzet? Ezek sohasem tartalmaznak horzsakövet, s
ha ez a szálas anyag horzsakő, akkor biztos, hogy ez nem tufa? Szétszórtan néhány
átlátszó kvarc is előfordul benne, ahogyan egyes porfírokban is, de ezek igen ritkák.

? Campi Flegrei (Flegrei-mezők) kalderákból álló vulkáni terület Nápoly közelében a Flegrei-félszigeten és
a Pozzuoli-öböl körül.

8 Ez minden bizonnyal a Bodrogkeresztúr melletti tufabánya. Az itt bányászott követ évszázadok óta
használják építkezésre. Townson tokaji-hegységi ásvány-kőzettani megfigyeléseivel kapcsolatban lásd
RózsA P.-SZAKÁLL 1999; RózsA P.-KÁZMÉR-PAPpP G. 2003.

A " Argilla indurata Germanorum
Alba fractura inegualis, textura terrea impalpabilis, cultro facile rasilis, foraminibus mediocribus &
parvis sparsis, vacuis, aut materia dilute ochracea friabili cariosa fibrosa repletis.

Tubi ferruminatorii ope, et basis & concentriones vitrum album opacum prebent sine phosphorescentia
aut intumescentia.
Obs. Particulæ pauce Quartzi pellucidi que sepe in porphyriis inveniuntur, adsunt, sed rare.

69