Seite 70 [70]
alkotórészt, arra kell gondolnom, hogy a forrasztócsővel kiváltott rendkívüli megjele¬
nést valószínűleg valamiféle, a tűz hatására távozó tágulékony folyadék okozza, s ezt a
hatást csak a lánggal és a levegővel való közvetlen érintkezésre fejti ki. Ezzel szemben
ha zárt edényben hevítjük, észrevétlenül elenyészik anélkül, hogy magára az ásványra
bármilyen hatással lenne. A vörös kavicsok elemzését, mely e kötet lezárásig még nem
2 2
fejezédôtt be, valamikor kés6bb fogom megadni.»
A Kamcsatka közeléből származó példány leírása oly csodálatosan megegyezett
a Tokaj környéki minták tulajdonságaival, hogy saját leírásomat szándékosan lerövi¬
dítettem, hiszen az egyik helyettesíti a másikat, kivéve, hogy a szibériai a tokajinál
átlátszóbb, s az utóbbi sohasem vörös. Mindazonáltal ezek az izlandi és lipari obszi¬
diánnál átlátszóbbak, s Fichtel úr"" az ugyanezen a vidéken fekvő Peklinben‘” egy
másik típust is említ, amely pont olyan mint palacküveg, következésképpen majdnem
olyan átlátszó. Ha az anyagot közelebbről megvizsgáljuk, a vörös kavicsok vagy göm¬
bök hiánya sem fog eltérést okozni. Mivel az elemzés azt mutatta, hogy, noha külső
megjelenésükben különböznek, a gömbök és a mátrix egyformák, sőt még abban a
tulajdonságukban is megegyeznek, hogy mindkettő hajlamos elveszíteni azt a jelleg¬
zetességét, hogy hőhatásra fölfúvódik, ha a hevítést zárt edényben hajtjuk végre".
Noha e tudós vegyész nem hívta föl rá a figyelmet, világos, hogy annak, hogy az
előzőleg már fölhevített kavicsok tiszta és átlátszó töredékei ismételten kemencébe
helyezve nem vesztik el tulajdonságaikat, és annak, hogy zárt edényben történő he¬
vítés során a tűz nem változtatja meg a mátrixukat, s ezután a forrasztó nincs rájuk
hatással, pontosan ugyanaz az oka. Utóbb közöltem azt, hogy a szürke mátrix vörös
színűvel keveredik, s vannak olyan példányaim is, melyekben a vörös rész az uralko¬
dó. lehát csak annyi kell, hogy a bevonat nélküli magok (emlékezzünk rá, hogy a
vörös kavicsok esetében ezek meglehetősen átlátszatlanok voltak) teljesen hasonlóan
legyenek, és ez így van. Ám ezeket általában hártya borítja mindaddig, amíg a lehám¬
lás révén mákszemnyi méretűek nem lesznek, s vizsgálatuk ekkor már nehéz.A két
kőzet, a Kamcsatka környéki és a tokaji, rendkívül hasonlóak.
A kőzet, melyről oly hosszadalmasan beszéltem, nem ritka Magyarország ezen ré¬
szén. Fichtel úr szerint e mátrix alkotja a Papp-Lassót, " a Cserhegy-Farkát és részben
a Sátor-hegyeket, valamint Telkibánya és Tokaj környéki egyéb hegyeket. Egyes he¬
lyeken a mátrix obszidián gömböcskéket is tartalmaz. Ahogy azt Fichtel úr munkájá¬
" Mineral. Bemerkungen von den Carpathen, 578. oldal.
Kecerpeklény (ma: Kecerovské Peklany, Szlovákia) egykor önálló község Kassa közelében, a történelmi
Sáros vármegyében; ma Kecer (Kecerovce) település része.
* Ezen a pointon Pallas tr és Lowitz úr véleménye különbözőnek látszik: az előbbi szerint az egyik
69
70
fölhevített kavics belső részének töredékei az ismételt hevítésre ugyanúgy viselkedtek mint az első
esetben maga az egész kavics. Ugyanakkor Lowitz úr szerint a belső rész nemcsak akkor őrzi meg
tisztaságát mikor a kavicsban van, hanem a töredékek a későbbi hevítés során sem vesztenek el semmit
átlátszóságukból.
7 A Papp-Lasso-hegyet mindeddig nem sikerült azonosítani (lásd erről Papp G. 1994).
68