Seite 166 [166]
164 AZ OKTATÁSI SZEKTOR ALKALMAZKODÁSA A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ..,
megoldások által biztosított lehetőségekre (ez jól tükröződik az UTAUT modell
várható teljesítmény elemében), illetve a technológia iránt milyen attitűddel visel¬
tetnek (ami például a technológiai készenlét index keretében ragadható meg). To¬
vábbi kutatási lehetőségként merül fel a vezetés szerepének értelmezése az oktatási
szektorban a digitális transzformáció támogatása és elősegítése szempontjából.
A modella digitális transzformációs mechanizmusokat két folyamatra bontja.
Az első folyamat az újító tevékenységet írja le. Itt elsősorban stratégiai megközelítést
jelenít meg, amely adatokra épülő, szervezeti határokon átívelő működést javasol,
amelyek jól tetten érhetők a tanulószervezeti viselkedés építőköveiben, továbbá
hangsúlyozzák az ügyfélközpontú megközelítést is (esetünkben a tanulóköz¬
pontú pedagógiai megközelítést emelhetjük ki). A modell nagy hangsúlyt fektet
a digitális innovációk létrehozására. Kutatásunkban erre az aspektusra kevésbé
fókuszáltunk, inkább meglévő eszközök innovatív használatára fókuszáltunk, de
ugyanúgy releváns kérdés lehet, sőt a problémamegoldási tanulásként értelmezett
innovációs tevékenység kapcsán az innovációk létrehozása egy kiemelt fejlesztési
terület lehet. A helyi szintű, pedagógusok által kezdeményezett digitális peda¬
gógiai innovációk fejlesztése gazdagíthatja az ökoszisztémát és érvényesítheti a
kölcsönösséget az oktatástechnológiai ipar szereplőivel való együttműködésben.
Az innovációs folyamatok szempontjából létfontosságú a digitális kapacitások
kiaknázása, ennek keretében az oktatási rendszerben kiemelhetjük a komplex
tanulásmenedzsment megoldások alkalmazását. Egy jól működő digitális ökoszisz¬
téma jelentheti az alapját egy jól átgondolt digitális transzformációs stratégiának.
További kutatási lehetőségként merül fel, hogy a köznevelési rendszerben elérhető
e-Kréta és Digitális Kollaborációs Tér, illetve a felsőoktatásban használt Neptun
és egyéb tanulásmenedzsment rendszerek (pl. Canvas, Moodle) mennyire alkal¬
masak erre az integratív szerepkörre. A digitális transzformáció szempontjából
gondolkodásunknak túl kell mutatnia az egyszerű eszközfelhasználáson és az
ember-gép interakció (human-computer interaction) lehetőségeit kell pedagógiai
szempontból átgondolnunk. Ez a kérdés kifejezetten a mesterséges intelligencia
megoldások kapcsán kerülhet előtérbe.
Az innovációs folyamatok mellett az integrációs folyamatok alkotják a digitális
transzformációs folyamatok másik lábát. Míg az előző szempontból az újítások
létrehozása, menedzselése került a fókuszba, addigitt az újítások rögzítése, a rutinba
való beillesztése jelenik meg. A legfontosabb tényező itt a szervezeti alkalmazko¬
dóképesség, ami ismét a tanulószervezeti viselkedés szerepét erősíti meg. Nemcsak
a szervezetre vonatkozik itt a rugalmasság, hanem a technológiai megoldásokra
is, éppen ezért szükséges, hogy az alkalmazott digitális architektúra rugalmasan
képes legyen kiszolgálni az érintettek (pedagógiai) igényeit. Szükséges, de nem
elégséges feltétele a digitális transzformáció eredményes megvalósításának az egyéni
kísérletezés, új megoldások kipróbálása, viszont, ha ez nem társul a tapasztalatok