Page 155 [155]
OCR
4. ÖSSZEGZÉS 4.I. A KUTATÁS ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KERETEI Kutatásunk során a digitális transzformáció komplex hatásrendszerét vizsgáltuk az oktatási szektorban, elsősorban arra fókuszálva, hogy hogyan alkalmazkodtak az egyének és a szervezetek a felmerülő kihívásokhoz. Bár a digitális transzformáció nem egy újkeletű, mégis mindent átható (munka világa, mindennapi élet, tanulási környezetek) folyamat, amelynek keretében a digitális innovációk megváltoztatják az alapvető értékteremtési folyamatokat. Mindezeket a hatásokat a pandémia okozta iskolabezárások, veszélyhelyzeti távolléti oktatás alapvetően felerősítette. A sokkhatásként értelmezhető helyzet a kutatási stratégiánkat is befolyásolta. A digitális transzformációhoz való alkalmazkodást a képesség-ökoszisztéma jegyében elemeztük, amely nemcsak a regionális aspektust helyezte előtérbe, hanem lehetővé tette, hogy pedagógiai szempontok mentén, a digitális pedagógiai kompetencia mentén elemezzük az alkalmazkodási mintázatokat a képességformálás és a képességfelhasználás területén. A pedagógus professzió egyéni és szervezeti értelemzésére fókuszálva elsősorban az egyének és szervezetek tanulása és alkalmazkodása szempontjából vizsgáltuk az elmúlt három évben az oktatási rendszer szereplőit (köznevelés és pedagógusképzés). Az innovációelméleti megközelítés beemelésével nem csak az innovációt átvető vagy fejlesztő ágens sajátosságaival foglalkoztunk, hanem magának az innovációnak (digitális technológia) jellemzőivel is. A kötet részletes áttekintést ad azokról az innovációelméleti, technológia elfogadási, technológia integrációs, tanári digitális kompetenciát és a digitálisan kompetens szervezeteket leíró modellekről, amelyek az elmúlt időszakban születtek. Ezeket a modelleket felhasználva alkottuk meg saját kutatásunkat is. A kutatás elsősorban a technológia, az egyén, a szervezet, a pedagógia és a környezet tényezőinek kölcsönhatásait, illeszkedését vizsgálta különböző adatforrások felhasználásával, kombinálva az idői és a regionális perspektívát, valamint különböző érintettek nézőpontját. A kutatás komplex megközelítése, valamint a dinamikusan változó környezet hatásait figyelembe véve a kevert kutatási stratégia mellett döntöttünk, amelyet többszakaszos felépítésben (multipbase design) terveztünk meg. A többszakaszos felépítés lehetővé teszi, hogy kombináljuk az összetartó párhuzamos felépítést (convergent parallel design) — ez jellemző a kutatás első fázisára —, és a magyarázó
